Vörösmarty Mihály: A szerelmes

Hasztalan van olvasásom,
Nyugtot nem lelek;
Munkátlan toll áll előttem
S puszta levelek.

Minden szónak kezdetében
Szép neved ragyog;
Ott van minden kis vonásnál
S rám felmosolyog.

Zaj, tolongás nem segíthet:
Képed benne van;
A magány sem: képed ott is
Üldöz úntalan.

Ah nem tudlak elkerűlni,
Mert szivemben vagy;
S szép, mint hajnal szép világa,
De – kegyetlen vagy.