Kezdőlap Hírek 80 éve tették le a templom alapkövét

80 éve tették le a templom alapkövét

Szentes ugyan ízig-­vérig református város, a katolikus hívek számának gyarapodása előbb a Szent Anna- mellett egy új plébánia, majd szűk negyedszázaddal később egy önálló templom felépítését is megkívánta. Így épült fel a Felsőpárton a Jézus Szíve-templom, melynek alapkövét nyolcvan éve tették le.

Szentes jó előjelekkel vágott neki az új évszázadnak Szentes: az első világháborút megelőző „boldog békeidőkben” egy gyarapodó, prosperáló település képét mutatta. A város lakossága is átalakulóban volt, az ekkortájt 32 ezres Szentesen egyre több volt a katolikus vallású, a hívek száma már csaknem elérte a reformátusokét. 

A reformátusoknak 1914-re már a második templomuk is felépült, a katolikus híveknek viszont csak a Szent Anna-templom állt a rendelkezésükre. Ez tette indokolttá az egyházközség két részre osztását: 1920-ban megalakult Szentes második római katolikus plébániája a Felsőpárton, melyet Jézus Szent Szívéről kereszteltek el. Bő két évtizedig azonban templom nélkül maradtak a hívek, a felsőpárti katolikus templom alapkövét nyolcvan éve, 1942-ben tették le. 

Templomot építenek a szerzetesek 

Az új egyházközség élete nem indult könnyen, az első plébános, Nitsch Arthur kezdetben még egy magánlakásban misézett. Kápolnát és paplakot egy évtized múlva alakítottak ki a Jókai utcában, majd 1936-ban a ferences szerzetesrend kapucinusai vették át az épületeket és a javadalmakat. Ők vállalták, hogy a szolgálat mellett egy új templomot is felépítenek. 

A szervezést Juhász Irén házfőnök vállalta magára, akinek áldozatos munkáját az 1939-ben kitört második világháború is nehezítette. A szép vonalú neoromán templom terveit a kor jeles építésze, Fábián Gáspár készítette el, és Cseuz Béla városi főmérnök hagyta jóvá. 

Hagyatékból kezdődhet az építkezés 

Az építkezés megkezdéséhez a hívektől is számítottak adományokra, de a döntő egy házaspár nagylelkű végrendelete volt: a szükséges építőanyagok beszerzését Fekete Demeter gazdálkodó és neje, Aradi Viktória hagyatéka tette lehetővé. Az első kapavágást 1942 májusában tették meg, az alapkövet pedig június 14-én helyezték le. Az ünnepi alkalomból Medgyesi Dezső kapucinus tartomány­főnök mondott beszédet, de az alapkő letételénél Maros János plébános és az akkori váci kanonok is megjelent. 

A teljes cikk a delmagyar.hu-n olvasható

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit Hogyan evangelizáljunk? házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek