Kezdőlap Egyéb A béke pápája – Emlékezés a száz éve elhunyt XV. Benedek pápára

A béke pápája – Emlékezés a száz éve elhunyt XV. Benedek pápára

XV. Benedek pápa

Nemrég emlékeztünk arra, hogy száz éve, 1922. január 22-én halt meg az Egyház jeles pápája, XV. Benedek. Genovában született 1854. november 21-én. Régi patrícius családból származott. A kiváló képességekkel megáldott, szorgalmas diákot különösen érdekelte a filozófia és a jog világa. A szülők és a rokonság benne látta meg a tudós professzort, aki majd dicsőséget szerez a neves családnak. A tudományokban elmélyülő ifjút 21 éves korában a polgári jog doktorává avatták.

Giacomo Della Chiesa, a leendő professzor azonban a papi hivatást választotta. Tanulmányait a római Gregoriana Egyetemen végezte. 1878. december 21-én szentelték pappá. Az újmisés atya továbbképezte magát a római Nemesi Akadémián. A jog és a diplomácia világában járatos papot Madridba küldték, a nunciatúrára, ahol a titkári és a tanácsosi munkakörben jeleskedett.

Nagy fordulat következett be az életében, amikor Rampolla bíboros államtitkár 1882-ben a szolgálatába vette. Kezdetben fogalmazója, titkára, belső munkatársa, majd 1901-ben helyettese lett. Munkakörét mindvégig nagy szorgalommal és példás helytállással teljesítette. Meg volt győződve, hogy az isteni gondviselés számára az egyházkormányzati munkakört jelölte ki.

Nagyon meglepődött, amikor X. Piusz pápa 1907. december 22-én Bologna érsekévé nevezte ki. A főegyházmegye papjai és hívei nagyon megszerették az agilis és sokoldalú főpásztort. Hamar elkezdték hasonlítani XIV. Benedek pápához, aki a bolognai érseki székből került a pápai trónra. 1914. május 25-én kreálta bíborossá X. Piusz pápa. Alig telt el néhány hónap, augusztus 20-án X. Piusz pápa az Örök Hazába költözött.

A bíborosi konklávé 1914. szeptember 3-án választotta meg Jézus Krisztus földi helytartójának, aki XV. Benedek néven kormányozta a katolikus egyházat.

Az I. világháború sok szenvedést okozott a Szentatyának, hiszen azt kellett látnia, hogy az Egyház gyermekei vívnak egymás ellen kegyetlen és véres háborút. XV. Benedek pápát joggal nevezhetjük a béke pápájának. Pápasága alatt kezdettől fogva mindent megtett a békéért. Elítélte az igazságtalan háborút, felhívást intézett a háborús felekhez, közvetített országok és népek között. Sajnos, fáradozásai és imádságos könyörgése nem talált érző szívekre.

Nagy formátumú, az élet kihívásaira érzékenyen reagáló pápa volt, aki szívügyének tekintette az egyházkormányzat, a hitélet és a papnevelés modernizálását. Korszerűsítette a Vatikán és a kongregációk működését. A kor követelményeit figyelembe véve létrehozta a Szemináriumok és Egyetemek, valamint a Keleti Egyház Kongregációját. Újjászervezte és hatékonnyá tette a missziók működését. Az I. világháború befejezése után atyai szívvel és a jótékonyság irgalmával segítette a hadiárvákat, a sebesült katonákat, a hadifoglyokat és a háborús menekülteket.

Pápasága alatt a Vatikán 27 állammal létesített diplomáciai kapcsolatot. Tárgyalásokat kezdett Olaszországgal a Pápai Állam érdekében. A végleges megegyezés később, az utóda, XI. Piusz pápa uralkodása alatt jön létre.

Hosszú munkával és alapos körültekintéssel, kiváló jogtudósok bevonásával készült el és jelent meg 1917-ben a várva várt új egyházi törvénykönyv a CIC (Codex Iuris Canonici). A tudós jogászok között tevékenyen munkálkodott Serédi Jusztinián bencés szerzetes, paptanár, akire a Szentatya és utóda is fölfigyelt. Áldásos munkája elismeréséül nevezték ki esztergomi érsekké és emelték a bíborosok közé.

XV. Benedek pápa gondolt a hívekre is, amikor szentté avatta Alacoque Margitot, a Jézus Szíve-tisztelet apostolát, és a franciák nagy hősét: Szent Johannát.

A pápai nunciusok tevékenységével akart hatni pozitív értelemben az államok vezetőire, és a hitélet erősítése terén az Egyház híveire. Ez az elv vezérelte, amikor Achille Rattit, a későbbi XI. Piusz pápát Lengyelországba, és Eugenio Pacellit (XII. Piusz) pedig Németországba küldte nunciusnak.

XV. Benedek pápa nagy munkabírású, körültekintő és modern gondolkodású egyházfőként vonult be a történelem világába. 1922. január 22-én, életének 78., pápaságának 8. évében, váratlanul, egy tüdőgyulladás következtében találkozott az Örök Főpappal, Jézus Krisztussal.

Tisztelettel és szeretettel emlékezzünk és gondoljunk XV. Benedekre, a XX. század pápájára, a papságot és a híveket érző szívvel szerető, a bajbajutottakat segítő, a világ számára a helyes utat és irányt mutató egyházfőre.

Marics József

Szent II. János Pál: Felajánló ima a világért

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút

TOVÁBBI CIKKEKINNEN-ONNAN