Az érett ember tulajdonsága: az önismeret és az igazi vallásosság. Ezek teszik nemcsak elviselhetővé, hanem boldoggá is életünket. A lelki folyamatok jó része ismeretlen, de az tény, hogy akik ismerik magukat, és van hitük, azok vidámak, humorosak.
Nézzük csak, mi a humorérzék? Arra való képesség, hogy nevessünk azokon a dolgokon, amelyeket szeretünk (önmagunkat és mindazt, ami hozzánk tartozik), és amelyeket továbbra is szeretni akarunk. Aki tökéletes arányérzékkel ítéli meg saját jellemvonásait, alkatát, dédelgetett értékeit, az képes rá, hogy bizonyos összefüggésekben azok benső ellentétét, képtelenségeit felismerje. A serdülő például nagyon megszenvedi fogyatékosságát, ha például kövér vagy szeplős. Az érett, önismerettel bíró ember jól érzi magát benne, sőt jókat nevet rajta.
Mindenkiben és minden eseményben van valami, ami szeretettel szemlélve mókára, humorra ad okot. Vigyázni kell erre: szeretjük és tovább is szeretni akarjuk. Ezért félni kell attól a fajta vicctől, komikumtól, amely nem más, mint az ellenfél becsmérlése, és agresszív késztetést is rejt magában.
Az igazán vallásos, egészségesen hívő ember jellemzője a kiegyensúlyozott öröm, vidámság, humor. A jó Istenbe vetett mélységes hit, az a bizonyosság, hogy van Gondviselés, és hogy minden a javára válik annak, aki az Urat szereti, valamint az a biztos meggyőződés, hogy vár ránk halálunk után az örök élet, ahol kárpótlást nyerünk minden kínunkért – optimizmust, kiegyensúlyozott lelkületet, sőt humort hoz az életünkbe. Ezért mondják: Szomorú egy szent az, aki szomorú szent. A szentek nagy része szerfölött vidám volt. Jézus tanítása is Evangélium, azaz örömhír.
(Az elmélkedést Erdődy Imre atya írta G. W. Allport: A személyiség alakulása c. könyv felhasználásával.)
Fotó: Pixabay