A keresztek hegye Litvániában

A három balti köztársaság földrajzi helyzete miatt a litvánok, lettek és észtek csak a 20. században alkothattak független államot és csak az utóbbi harminc évben válhattak tartósan függetlenné.

Az 1386-ban kereszténnyé lett litván nép pedig nagyfejedelemséggé szerveződött és jelentős hatalmat jelentett Kelet-Európában a középkor idején. Egy századdal előbb a német lovagrenddel szemben vívták függetlenségi harcaikat 1236-ban. Jagello nagyfejedelem vezetésével alakult a Lengyel–Litván Nagyfejedelemség.

A siauliai csata a litvánok nagy győzelmét jelentette és – bár még nem voltak egészében keresztények, a győztes csata emlékére 1236-ban a hegytetőn állítottak keresztet. Így kezdődött a siauliai híres „keresztek hegye”, a litván nép nevezetes vallási emlékhelye.

Elképzelhető, hogy a szovjet megszállás idején a kommunista hatalomnak milyen gondot okozott a kereszteknek ez a történelmi dombja. A mintegy tíz méter magas dombon akkor még csak 2200 kereszt állt. 1961 áprilisát írták. Nagy katonai erővel égették el a fakereszteket, a fémből és kőből készülteket szétverték. Csakhogy a keresztek ismét szaporodni kezdtek. Ha nem lett volna olyan tiszteletre méltó emlékhelyről szó, bizony nevetni lehetett volna ezen a „küzdelmen”. A szovjet nagyhatalom valósággal félt a keresztektől.

A „Kryziu kalnas” (Keresztek hegye) most már ezer és ezer kereszttel ékes. Legendák veszik körül. Az 19. század közepén már az orosz cári rendszer litván áldozatainak keresztjei is megtalálták helyüket a hegyen.

1953-ban, Sztálin halála után a szibériai Gulágról élve szabadultak elhunyt rabtársaik emlékére 40 ezer keresztet állítottak.

II. János Pál pápa a hegyet kegyhellyé avatta. Szentmisét mutatott be ott százezer hívővel. 1994-ben Krisztus-szobrot ajándékozott a hegy lábához.

A Szovjetunió Litvánia ötven évig tartó megszállása után 1991. szeptember 6-án elismerte Litvánia függetlenségét. A „Keresztek hegyénél” álló kolostorban és az oda zarándokló hívők ajkán hálaadó az ima.

Rosdy Pál

A cikk a Keresztény Élet hetilap április 25-i lapszámában jelent meg.

• 
  Emlékezés a száz éve elhunyt Békefi Remigre
• 
  Kivel és miért harcol Mária harcosa? – Dominik Chmielewski
• 
  Egy nagytakarítás is lehet imádság
• 
  Mihez van jogom az egyházi életben?
• 
  A rossz a jón élősködik, mert önállóan életképtelen
• 
  Boldog Luigi Bordino (1922–1977)

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút