A megbékélés példája

Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatási folyamatának megindulásával egy időben, 2019-ben kezdeményezte az Esterházy János Emlékbizottság azt a lelki és hitéleti küldetést, hogy a felvidéki mártírpolitikus boldoggá avatásának szándékára minden hónap első szerdáján ünnepi, emlékező szentmisét tartanak az alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában. A szentmisén résztvevők a boldoggá avatás szándékán túl imádkoznak az egész felvidéki magyar közösség lelki megújulásáért és a közép-európai nemzetek közti megbékélésért is. Az alsóbodoki „fogadalmi” szentmiséket minden alkalommal más-más felvidéki magyar lelkiatya mutatja be, ezáltal támogatva és hirdetve a keresztény közösségünk együvé tartozásának gondolatát és mártír politikusunk lelki örökségének megvalósítását és gondozását.

A fogadalmi szándék az Isten szolgája Esterházy János születésének 120. évfordulója alkalmából, 2021-ben meghirdetett Esterházy Emlékévben erősödött és szélesedett ki, amikor számos magyarországi és felvidéki település is csatlakozott az „elsőszerdai” kezdeményezéshez. Különösen jó példával járt elő e téren a magyar–szlovák határ két oldalán elterülő Palócföld nógrádi és egykori Hont vármegyei régiója. A Magyarországon működő Esterházy János Egyesület alapító tagjai, Dávid Zsuzsanna és Lencsés Zsolt által e régióban indított kezdeményezésének köszönhetően azóta már több, a határ két oldalán elhelyezkedő palóc település is helyet adott az Esterházy János boldoggá avatásáért bemutatott szentmiséknek.

Legutóbb február 2-án, Ipolyi Arnold, egykori nagyváradi püspök szőlőfalujában, az Ipolykeszin álló kis templomban került sor a februári első szerdai szentmise bemutatására. Azért éppen itt, mert a templom felújítása során a belső freskók festését az a Lencsés Zsolt festőművész végezte el, aki a Vatikánban is restaurált már számos művészettörténeti jelentőségű freskót, és aki önkéntes vállalással az alsóbodoki Szent Kereszt felmagasztalása-kápolna belső festését is elvégezte munkatársi körével. Azóta is kiemelt szerepet vállal Isten szolgája Esterházy János lelki örökségének terjesztésben és gondozásában Magyarországon, a Felvidéken és Lengyelországban egyaránt. A Xavéri Szent Ferenc ünnepén bemutatott, Isten szolgája, Esterházy János boldoggá avatásáért felajánlott szentmise különlegessége nemcsak az volt, hogy azon a határ mindkét oldaláról érkező hívek vettek részt, hanem az is, hogy a szertartást közösen celebrálta a magyarországi Terényből érkezett Vagyóczky József esperes és a helyi ipolykeszi híveket is ellátó, nagycsalomjai szlovák plébános, Jozef Slavkovski atya, aki fiatal papként tavaly került a nagycsalomjai plébániára. A fiatal lelkiatya anyanyelve szlovák, de nagy elszántsággal tanulja a magyart azért, hogy a plébániájához tartozó egyházközségek magyar híveit is anyanyelvükön tudja szolgálni.

A megbocsátásról, kiengesztelődésről is példát adó Isten szolgája Esterházy János, aki egész életében hirdette, hogy „nekünk, magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami összeköt és nem azt, ami elválaszt bennünket”, bizonyára lelkesen hallgatta volna a szlovák plébános ajkán tört magyarsággal, akcentussal, de elszánt igyekezettel megformált magyar mondatokat. Örömmel töltötte volna el, hogy lám, személye még halála után is össze tudja hozni a szlovák és magyar atyákat és híveket.

Az ipolykeszi ünnepi szentmisén résztvevő hívek megtekinthették a Xavéri Szent Ferenc ereklyéjét őrző, művészi értékű ereklyetartóját is. Felemelő volt, hogy a padokra kihelyezett, Esterházy János boldoggá avatásáért elmondandó imát tartalmazó szórólapot az emberek kezükben tartva az ereklyetartóhoz érintették, hogy elvigyék otthonaikba, talán mondhatjuk, mindkét szent mának szóló üzenetét, hitét és kitartását.

Hrubík Béla