Két törpepapagáj ült az egyik bunyafán. Az egyik azt csipogta:
– Ma reggel, amint a háztetőn ültem, nagyon szép imádságot hallottam.
– Én is hallottam egy imádságot, de előbb mond el azt, amit hallottál – jegyezte meg a másik papagáj.
– Tamás így imádkozott: Az én Péter szomszédom nagyon indulatos természetű. Adj neki erőt, hogy legyőzze gonosz természetét!
– Péter így imádkozott: Az én Tamás szomszédom jómódú ember, de nagyon zsugori. Tedd jószívűvé Istenem!
– Mind a ketten egymásért imádkoztak. Nemde ez a szép dolog?
– Nem, felelte a másik papagáj. Péter tudta, hogy indulatos természetű, Tamás pedig azt, hogy zsugori. Nem a szomszéd hibáit kell észrevenni, hanem a sajátunkat. Ennek kigyomlálásához kell kérnünk Isten segítségét!
Johnson Gnanabaranam
(Részlet György Attila: Örömhír a gyermekeknek című könyvéből.)