Egy szép, elgondolkodtató vers Ady Endrétől.
„Gyere.” (Szólott a nagy Pénztárnok
S ömlöttek elébem az ezrek.)
„Gyere, nyavalyás, nyűgös ember,
Most kifizetlek.”
„Bajjal születtél: itt az ára.
Néhány bankó, mert sok husáng ért.
Tekercs-arany a kora-csókért,
Az ifjúságért.”
„Szemed, szíved, gerinced béna?
Zúg a fejed, kerül az álmod?
Én most mindent, amit csak adtál,
Aranyra váltok.”
„Itt a napszám, mert sokat sírtál.
Itt a vérdíj, hogy magyar lettél.
Itt a pénz, mert sokat nótáztál,
Sokat szerettél.”
„Nagyon hittél, nagy fizetést kapsz.
Elpoklosodtál: itt a bére.
Itt a kínod, itt a reményed
S a szíved vére.”
„Eredj.” (Szólott a nagy Pénztárnok
És én nem birtam elinalni.)
„Ki vagy fizetve, béna koldus,
S most meg fogsz halni.”