Velence, Észak-Olaszország ékes városa Gyümölcsoltó Boldogasszonykor ünnepelte 1600. születésnapját. A legenda szerint ugyanis 421-ben ezen a napon alapították. Délután négykor a gyönyörű város összes harangja egyszerre szólalt meg. Francesco Moraglia pátriárka délelőtt ünnepi szentmisét mutatott be a Szent Márk-székesegyházban. A nyugati gót Alarik elől menekülők találtak itt menedéket.
A város hét négyzetkilométernyi szigetvilágon terül el. A lagúna 6-10 km szélességben ékelődik a nyílt tenger és a szárazföld közé.
Velence története valójában a 6. században kezdődött. 697-ben választották meg az első dózsét és ezzel megkezdődött a Velencei Köztársaság története. 827-ben hozták haza Egyiptomból Szent Márk evangelista ereklyéit.
A város igazi felvirágzását a kereszteshadjáratoknak köszönhette. Egyre nagyobb gazdasági erő nyert és fontos tényezője lett az európai politikának. Ám amikor az Oszmán Birodalom elfoglalta Konstantinápolyt, keleti kereskedelmi kapcsolatait elvesztette.
A Velencei Köztársaságot 1797-ben Napóleon foglalta el, majd osztrák uralom alá került. 1866-tól Olaszország része. Saját regionális nyelvjárása van. A patriarchátus a 20. században három pápát adott az egyháznak: X. Piusz, XXIII. János és I. János Pál pápát.
Igen sok építőművészeti értékkel és a zene, irodalom alkotásaival rendelkezik. A Velencei Karnevál és a művészeti biennálé is emeli kulturális szintjét. Jellegzetes közlekedési eszközei a gondolák (sétacsónakok).
Rosdy Pál
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
