Kezdőlap Egyéb Az aradi vértanúk utolsó szavai

Az aradi vértanúk utolsó szavai

Arad

Magyar népünket mindig érdekelte, hogy kik voltak nemzetünk és Egyházunk nagyjai, milyen hőstetteket hajtottak végre, milyen volt a magánéletük, és örökségül mit hagytak ránk? Milyen gondolattal búcsúztak a földi léttől, és léptek be Isten örök országába?

Életük, hőstetteik és a szentekhez illő lelkületük, ahogy felkészültek a halálra, és Jézusba kapaszkodva fogadták az igazságtalan, erőszakos és kegyetlen halálos ítélet végrehajtását, tiszteletet ébresztett bennünk.

Akadtak olyan derék emberek, minorita szerzetesek, lelkészek, a vértanúkkal együtt érző, a kivégzésen jelenlevő személyek, akik hitelesen rögzítették az aradi vértanúk utolsó szavait, ahogy búcsúztak a szeretteiktől, hazánktól és az élettől.

A tizenhárom aradi vértanú utolsó szavainak felidézésével gondolunk és emlékezünk rájuk, ünnepeljük őket, és megköszönjük életáldozatukat, lángoló hazaszeretetüket és hősies magatartásukat, hogy életüket adták szeretett hazánkért. Ragyogó példaképeink ők a hazaszeretet terén. Amiért meghaltak, nékünk azért kell élnünk és áldozatot hoznunk, hogy magyar nemzetünk erős, békében élő, igazságos, boldogságot és szeretetet sugárzó világban éljen.

A vértanúk utolsó szavai:

Aulich Lajos: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. A halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.”

Damjanich János: „Legyőztük a halált, mert bármikor képesek voltunk elviselni azt.”

Dessewffy Arisztid: „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazánk szolgálata.”

Kiss Ernő: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”

Knezić (Knézich) Károly: „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”

Lahner György: „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”

Lázár Vilmos: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és a bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”

Leiningen-Westerburg Károly: „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhér munkáját.”

Nagysándor József: „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

Poeltenberg Ernő: „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”

Schweidel József: „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”

Török Ignác: „Nem sokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”

Vécsey Károly: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

Az aradi vértanúk hitvallása minket is lelkesítsen, hogy a hazaszeretetünk tettekben nyilvánuljon meg, és képesek legyünk Isten földi és égi országának építésére.

Marics József