Egy kiváló szerzetes mesélte a következő esetet:
Még világi életet élt, de érezte, a szerzetesi életben találhatná meg hivatását, lelki nyugalmát. De nem hallgatott sem a belső hangra, sem okos emberekre. Nem tudott szakítani környezetével. Ám nem volt egy nyugodt perce sem. Végül egy lelkigyakorlat során lelkivezetőjétől ismét tanácsot kért: mitévő legyen. A tapasztalt pap csak annyit mondott neki: „Si non nunc, forte nunquam!”, vagyis: ha most azonnal nem határoz, talán soha máskor! És a fiatalember átlátta a rövid mondat értelmét, s boldogan követte a kemény életre hívó szót.
Az idő később igazolta: ha akkor nem dönt oly gyorsan és határozottan, sohasem lett volna boldog ember.
Kép: Pixabay