„Az istenszeretőknek minden a javukra válik” – idézi Szent Pál apostol Rómaiakhoz írott leveléből (Róm 8,28) a veszprémi Szent László Plébániatemplom ifjú kántora, Kráml Kristóf, mikor hivatásáról, szolgálatának mottójáról kérdezem.
– Ez az ige kísért egészen kiskoromtól kezdve a templomban, s ezt tudom megélni/megtapasztalni ma már orgonistaként is a szertartásokon – vallja.
Kristóf 2019 óta látja el a kántori, ez évtől pedig a sekrestyési és irodai szolgálatot is a veszprémi plébánián. Mikor pályája kezdeteiről kérdezem, örömmel mondja: Isten szeretete, gondviselése folytán hívő, vallásos családban nevelkedett Szentgálon, a vasárnapi szentmisék, a ministránsi szolgálatok gyermekkorától lelki élményt jelentettek számára. Kovács Mihály atya, plébánosuk körül – aki az egyházmegye ifjúsági referense volt – sereglettek a fiatalok, emlékezetesek számára a hittantáborok, melyeket szervezett nekik az évek során. Gyakran jártak Mátraverebély-Szentkútra, Esztergomba is. Vezetésével egy alkalommal bejárták a papi szemináriumot is, idézi. Ekkor, Mihály atya példája nyomán megfordult benne is a papi hivatás gondolata, de később a kántorkodás vonzása erősebb lett. Különösen mélyen hatott rá ugyanis bérmakeresztanyja, Nagy Katalin, aki kántor volt Szentgálon évtizedeken át. Az ő révén többször ülhetett maga is az orgonához már egészen kiskorában, hogy „kipróbálja magát” a hangszeren. Ötéves korától már zeneiskolába járt; kezdetben zenei előkészítő foglalkozásokra és szolfézsra, majd hét évig zongora- és négy évig orgonaórákra. Nyolcadikos volt, amikor elkezdte a négyéves kántorképzőt Veszprémben, a hittudományi főiskolán, s közben a Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnáziumba járt.
Hitének elmélyülését segítette, hogy a középiskolával többször jártak Krakkóban az Isteni Irgalmasság-bazilikában, ahol ismerkedtek Szent Fausztina nővér lelkiségével. E zarándokutak, táborok erősítették elköteleződését a templomi, majd később a kántori szolgálatra. Kántori oklevelét 2017-ben szerezte meg, majd Győrben, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János tanítói karán a diplomáját is átvehette. Két évig tanított Veszprémben a Padányi Gimnáziumban, kezdetben napközis foglalkozásokat tartott, majd éneket, rajzot és testnevelést oktatott az alsó tagozatban. A tanítói szolgálatot is lelkesen, szívvel-lélekkel végezte, de végül a kántori szolgálat „elragadta”. Ebben Kovács Mihály atya támogatása és pártfogása is segítette. 2017–19-ig az ő szolgálata alá tartozó Úrkúton és Bándon is kántorkodott. Ezek német nemzetiségi települések, s mivel ő maga is sváb felmenőkkel rendelkezik, mondja, igen jó, hittestvéri kapcsolat alakult ki közte és a hívek között. Szeretettel említi segítőit a szolgálatban: Bándon a sekrestyés Auerbachné Szabó Szilviát, és a kántort, Feithné Krein Ritát, akitől a szolgálatot átvette, valamint Úrkútról Fódi Lászlóné Kati nénit kórustagot, énekest és Heilig Ferencet, az énekkar zenészét, harmonikását (aki a Veszprém Vármegyei Német Önkormányzat elnöke is).
Új színt, új feladatot hozott hivatásában 2019-től kezdődő veszprémi szolgálata. A Szent László-templomba Medveczky Miklós plébános hívására érkezett. Hamarosan a covid-időszak miatt szünet következett, akkor csak online-misék lehettek, orgonakíséret nélkül. 2020-tól pedig Szabó János atya vette át a plébánia vezetését, s két év múlva Felsőörsön is ő lett a plébános, így tehát az ő kántori szolgálata is bővült.
Mikor kedves zeneszerzőiről és orgonista példaképeiről kérdezem Kristófot, lelkesen említi Johann Sebastian Bachot, az orgonatörténet meghatározó alakját, illetve a szívéhez szintén közel álló César Franck munkásságát. Kántorképzős tanárai közül pedig példaképei között tiszteli az orgonaművész Rostetter Szilvesztert (veszprémi Árpád-házi Szent Margit-templom) és Kapitány Dénest a zirci ciszterci apátságból. Jó kapcsolatot ápol továbbá Dankos Attila orgonaművésszel is, aki a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház kántora és a főegyházmegye zeneigazgatója. Olykor helyettesítésre is felkérik a bazilikában, a Feltámadt Üdvözítő-templomban. Legkedvesebbek számára a húsvéti vigílián, a feltámadási szentmisén való orgonaszolgálatai, vallja, ahol olyan zenei tételek, népénekek és a gregorián dallamok hangzanak fel, amelyek csak ezen alkalmakkor hallhatók a szertartásokon. A magyar népénekek felbecsülhetetlen értékűek, és a hívek bekapcsolódásával felemelő lelki élményt jelentenek, vallja.
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")