Kezdőlap Kiemelt Korának prófétája, sokak lelki tanítója volt – Taigi Boldog Anna Maria...

Korának prófétája, sokak lelki tanítója volt – Taigi Boldog Anna Maria (1769–1837)

„Kiárasztom Lelkemet minden testre. Fiaitok és lányaitok prófétálni fognak, az ifjak látomásokat látnak, az öregek álmokat álmodnak. Még szolgáimra és szolgálóimra is kiárasztom Lelkemet ezekben a napokban, és prófétálni fognak” – az ószövetségi Joel próféta jövendölése teljesedett be a 19. század első felében egy egyszerű olasz édesanya életében, akit egy viharos történelmi korban választott ki az Úr, hogy népének vigasza, tanítója legyen.

Anna Maria Giannetti Sienában született 1769. május 29-én, jámbor olasz szülők gyermekeként. Apja jómódú gyógyszerész volt, ám néhány évvel lányuk születése után elszegényedett. A család ekkor Rómában keresett megélhetési lehetőséget. Végül Anna anyja egy előkelő család szolgálatába állt, szerény jövedelméből tartva el családját.

Anna tehát gyermekkora nagyobb részét és fiatalkorát is az Örök Városban töltötte. Szelíd és vidám természetével igazi vigasz volt nehéz sorsuk miatt megkeseredett szülei életében. Amikor felnőtt, anyja példáját követve ő is cseléd lett, hogy így is segítse szüleit. Húszéves korában férjhez ment egy gazdag családnál szolgáló inashoz, Taigi Domonkoshoz. Domonkos becsületes, de nehéz természetű ember volt. Anna végtelen türelemmel és megértéssel viselte férje nyers modorát és indulatos kifakadásait, amennyire tehette, igyekezett mindenben kedvében járni. Bízott benne, hogy imádságai és szeretete hatására idővel megváltozik. Ifjú feleségként, házasságuk első időszakában sokat adott külsejére, csinos ruhákban járt, divatos frizurájával is igyekezett férjének tetszeni.

Hamarosan azonban váratlan fordulat következett be a római fiatalasszony életében. Egy gyónása során nemcsak korábbi bűneit, gyarlóságait látta be, de azt is megértette, hogy Isten valami többre hívja. Ettől kezdve tudatosan törekedett a tökéletességre, kerülte a hiúság minden formáját. Nem sokkal később, férje beleegyezésével, a rabváltó trinitáriusok harmadik rendjének tagja lett. Fogadalma még komolyabb imaéletre és az erények buzgó gyakorlására ösztönözte. Önmegtagadásokkal és böjttel vezekelt nemcsak korábbi gyarlóságaiért, de mások bűneiért is. Egy, az utolsó ítéletről szóló írás hatására megfogalmazódott szívében a vágy, hogy életét felajánlja a bűnösök megtéréséért.

Az Úr különleges, misztikus kegyelmekkel is gazdagon megajándékozta választott leányát. Egy nap imádság közben váratlanul megjelent előtte egy ragyogó fényességű, aranyló gömb, amelynek tükrében múlt, jelen és jövő minden rejtett titka feltárult Anna szemei előtt. Látta az egész világot, távoli helyeket és olyan embereket is, akikkel életében soha nem találkozott. Olvasott a lelkekben, ismerte a halottak sorsát, és a jövő titkai is feltárultak előtte. Nemcsak a lelkek állapotát tárta fel előtte Isten, de megmutatta neki bajaik okát és azt is, hogyan tudnak kigyógyulni azokból. Ez a kegyelem 47 éven át, Anna haláláig tartott.

Rendkívüli képességeinek köszönhetően a szegény, tanulatlan és alázatos asszony korának prófétája, ugyanakkor sokak tanítója és lelki vezetője lett. Gyakran keresték fel nemcsak egyszerű emberek, de papok, sőt egyházi és világi méltóságok is, hogy nehéz kérdésekben tanácsát kérjék. Anna mindenkit nagy szeretettel fogadott. Segítségéért ő maga semmilyen viszonzást nem várt és nem is fogadott el. Sokan neki köszönhették, hogy Istennel kiengesztelődve halhattak meg. Mivel Anna a földi életből eltávozott lelkek további sorsát is látta, így meg tudta állapítani, milyen vezeklésre van szükség ahhoz, hogy minél előbb az örök üdvösségre juthassanak. Ezek a lelkek később gyakran eljöttek hozzá, hogy megköszönjék neki a tisztítótűzből való szabadulásukat.

Anna mindeközben a korabeli egyszerű asszonyok mindennapi életét élte. Mély lelki életét és mások szolgálatát képes volt összeegyeztetni állapotbeli kötelességeivel. Kora reggel misére sietett, majd késő estig a háztartási teendőkkel foglalkozott. Nemegyszer előfordult, hogy a házimunkák közben is extázisba esett. Misztikus élményei ellenére Anna mégis arra törekedett, hogy hétköznapi tennivalóit a lehető legjobban ellássa. Mindenekelőtt jó katolikus feleség és édesanya akart lenni. Hét gyermeknek adott életet. Boldogan ringatta bölcsőjüket, féltő anyai gondoskodással kísérte első lépéseiket, és mindent megtett, hogy becsületes, példás katolikusokat neveljen belőlük. Az anyai szív számára legnagyobb szenvedést is átélte, amikor három gyermekét elvesztette. De nemcsak gyermekeit övezte gondoskodó szeretettel. Férjének is odaadó, hűséges társa volt. Türelmes megértésével az évek során sikerült leszoktatnia durvaságáról. Így a katolikus család igazi példaképei lettek.

Miután gyermekei felnőttek és önállósultak, Anna még inkább a lelki életnek és az imádságnak szentelte napjait. De továbbra sem feledkezett meg családja iránti kötelességeiről. Felnőtt gyermekeivel szoros kapcsolatban maradt, szívesen segítette őket. Gyermekei és unokái is ragaszkodtak hozzá. 1836 őszén súlyosan megbetegedett. Következő hónapjai szenvedések között teltek. 1837. június 9-én hunyt el Rómában. Romlatlan állapotban maradt testét 1865 óta a trinitáriusok római Szent Krizogon-templomában őrzik. 1920. május 30-án avatta boldoggá XV. Benedek pápa.

Koncz Éva

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit Hogyan evangelizáljunk? házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek