Mit kezdjek a visszatérő bűnömmel?

Kedves Lelkiatya! A következő problémával fordulok hozzád. Életemben volt nemrégiben egy hosszú szakasz, amikor is az Istennel való kapcsolatom az én bizalmatlanságom miatt szünetelt. Ez nemrég megváltozott, és olyan erősen éreztem magamban a Szentlélek békéjét és egységét, mint soha azelőtt. Ám a napokban bűnt követtem el. Volt régen egy visszatérő, szokásszerű bűnöm, amitől az Úr kegyelméből megszabadultam, már jó régen. A napokban bár nem estem ugyanolyan mélységbe, de magának a régi bűnnek a kísértésének egy gyenge pillanatomban bedőltem. Azóta természetesen már meggyóntam Krisztusnak és tudom, hogy az Ő kegyelméből bocsánatot nyertem. Azonban a lelki békém és a kapcsolatom még nem állt vissza.

Kedves Levélíró! A lélek tisztasága, kegyelmi állapota óriási kincs. Amikor az ember ebben élhet, szinte fizikailag érzi ennek az örömteli, erőt adó, felemelő hatását. Amikor pedig elveszíti, akkor megéli a bűnös állapot keserűségét, terhét, sebzettségét.
Adj hálát Jézusnak, hogy erősen ott él benned a vágy a kegyelmi állapotra! Ez a vágy is az Ő ajándéka, az Ő jelenléte benned.
Nagyon jó, hogy az elkövetett bűnt meg tudtad gyónni. Így visszakerültél a kegyelembe. Nem baj az, ha ezt most nem érzed. Tudd, hogy benne vagy a kegyelemben, és köszönd meg minden nap.
Tudj magadnak is megbocsátani. Talán azért van benned zavar, mert az önbecsülésedet döntötte romba az elbukás. Bocsásd meg magadnak is, hogy gyenge voltál egy pillanatban. Légy alázatos! Mondd azt, hogy kicsiny, gyarló ember vagyok. Elbotlottam, de Isten tenyerére estem. ő fenntart, talpra segít, megtisztít. Őbenne remélek, nem önmagamban bízom.
Bízd Istenre, hogy mikor fogja visszaadni a kegyelem nyugodt, békés átérzését is. Nem ez a legfontosabb, és meg fog jönni a maga idejében.