Nincs senkim, minek éljek?

Tisztelt Lelkiatya! Minek éljen az, aki egy kihaló család utolsó tagja, és mindabból, amit az Isten ajándékának tartanak, semmit nem kapott. Se testvére, se saját családja, se gyermeke, senkije, akinek elmondhatná, ami neki fáj, amivel nem tud megbirkózni.

Kedves Levélíró! Jézus egy valaha híres, de azután jelentéktelenné lett család egyetlen gyermeke volt, se testvére, se családja nem volt. Szent Erzsébetet 4 éves korában vitték ki Wartburg várába: soha többet az édesanyját nem láthatta. Férje halála után a várkastélyt el kellett hagynia, a gyermekeit oda kellett adni a férje családjának. Beethoven édesapja iszákos és durva ember volt, ő maga hamar nagyothalló, majd süket lett, soha nem tudott megházasodni.

Ha az élete keresztjei miatt lázad, akkor azok duplán nehézzé válnak. Ha tudja erős lélekkel hordozni azokat, akkor ezek a terhek lassan átalakulnak, és Krisztushoz teszik önt hasonlóvá.

Próbálja megtalálni rést a sziklafalon, amely az élete útját eltorlaszolja. Kérdezze meg magától minden nap: Mi jót, szépet láthatok a mai napon? Észrevehetem-e, hogy felkelt a Nap, hogy gyönyörű az égbolt? Rámosolyoghatok-e valakire? Meglátogathatok-e egy beteget? Írhatok-e egy verset? Segíthetek-e egy szegénynek, adhatok-e egy rászorulónak valami harapnivalót?

Elmehetek-e a templomba? Részt vehetek-e egy bibliaórán? Elmehetek-e egy cursillo-s hétvégére? Segíthetek-e kitakarítani a templomot? Beléphetek-e az énekkarba? Kinyithatom-e a Bibliát? Meggyújthatom-e otthon a gyertyát Krisztus képe előtt, és szólhatok-e hozzá?

Imádkozom, magáért, kérem, maga is imádkozzon értem!