Kezdőlap Egyéb Tételtalálgató

Tételtalálgató

Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia

Messze még a május, de az idén érettségizők régen elkezdték a találgatást: vajon mi, pontosabban ki lesz az írásbeli témája magyarból. Azok közül is, akik régen maturáltak, annak idején sokan úgy gondolták, azok az írók, költők az igazán esélyesek arra, hogy érettségi tételek legyenek, akiknek éppen valamilyen kerek évfordulójuk van.

Ebben az évben bőven vannak jubilánsaink. A Petőfi-bicentenárium ünneplése már tavaly megkezdődött. Az ő munkássága mindenképpen megérne egy esszét. Külön téma lehetne a népies, a forradalmi, a szerelmi költészete és az elbeszélő költeményei, tájversei, úti jegyzetei, egyéb prózai művei. De a magyar irodalom nagyjai közül nemcsak Petőfi Sándor született 200 éve, hanem Madách Imre is. Az ő főműve,    Az ember tragédiája, kötelező olvasmány. Nem könnyű szöveg, de többfókuszú remekmű. Igazi nemzeti kincs. Bár először Arany János is csak Faust-utánérzésnek gondolta, majd beismerte: tévedett. Tompa Mihályhoz írt levelében így fogalmazott: „valahára födöztem föl egy igazi talentumot. Egy kézirat van nálam: Az ember tragoediája. Faust féle drámai compositió, de teljesen maga lábán jár. Hatalmas gondolatokkal teljes. Első tehetség Petőfi óta, ki egészen önálló irányt mutat.” Az ember tragédiája kapcsán nemcsak azt elemezhetnék az érettségizők, hogy a szerző mit is gondolt a létezés értelméről, hanem azt is megfogalmazhatnák, nekik mit jelent a „küzdés maga”.

Január 22-én volt 200 éve annak, hogy Csekén, a mai Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc befejezte Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című versét. Az évforduló alkalmából igazán aktuális lehetne az érettségin a Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése. Haladva visszafelé az időben, az idén lesz 250 éve, hogy a magyar felvilágosodás legnagyobb költője, Csokonai Vitéz Mihály megszületett, annak pedig már 300, hogy Pray György is. Csokonai esélyes mint érettségi tétel. A jezsuita szerzetes és könyvtáros élete és munkássága viszont nem középiskolai tananyag, de neki köszönhető a tudomány számára felfedezett, róla elnevezett 12. századi kódex és az abban talált első összefüggő szövegű magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés.

A Pray-kódexet az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Erről az is eszébe juthat a tételek kitalálóinak, hogy az idén kerek évfordulója van a nemzeti könyvtárnak is. A mai intézmény elődjének tekinthető közgyűjtemény megnyitóját 220 éve, 1803. december 8-án tartották. Mivel az alapító, gróf Széchényi Ferenc nemcsak a maga kézirat-, metszet-, térkép- és könyvgyűjteményét ajándékozta a nemzetnek, de azt is kikötötte, hogy a kezdetektől fel kell kutatni, össze kell gyűjteni a magyar irodalom minden termékét, és az újonnan megjelenő kiadványokat is meg kell szerezni. Ekkortól gyarapodik kötelespéldányokkal is a nemzeti könyvtárunk.

Óriási segítség ez az érettségizőknek! Minden lehetséges tétel ott van a könyvespolcokon.

Filip Gabriella