Kezdőlap Lelkiség Akarom, tisztulj meg!

Akarom, tisztulj meg!

Éles határ van Jézus csodái között, amikor betegségtől szabadít meg valakit, és amikor tisztátalan lélektől. Még akkor is, ha a háttérben nemegyszer összefügg a kettő. A betegség esetében a beteggel konzultál, a megszállott esetében többnyire a gonosz léleknek parancsol. Hogy a lepra összetéveszthetetlenül betegség, és nem megszállottság, abból is tudható, hogy Jézus a beteggel beszél, és teljesíti annak kérését: akarom, tisztulj meg!

A megtisztulás négy szinten kívánatos korunkban is. A magánélet szintjén, az egyházi élet szintjén, a közélet szintjén és – nagyon – a sajtó szintjén. Mindegyik szint más és más feladatot jelent. Talán a legtöbbet a magánéletünk megtisztításával küzdünk. Biztosan mindenki jónak születik, és aztán ilyen-olyan hatások, öröklött és szerzett tulajdonságok eredményeként kezdünk beszennyeződni. A megtisztulás sokféle módját ismerjük, és a kínálat is gazdag. Katolikus hívek számára a közelgő nagyböjti időszak elvezethet minden készséges és törekvő embert akár a bűnbánatban való megtisztulásra is.

Az egyházi élet szintjén is hallatszik a felszólítás: akarom, tisztulj meg! Az elmúlt két évtizedben kiderült és kiderített visszaélések az Egyházat is megrázták. S ahogy ez a viharba került hajósok ősi jó gyakorlata: kidobálja a kapitány a fölösleget, hogy el ne süllyedjen a hajó.

A közélet megtisztítása sokkal nehezebb. Hiszen a magánéletben a bűnbánat és a megtérés kell hozzá, az egyházi életben a kapitányi szigor, a közéletben azonban a közgondolkodás megváltoztatása és a közjó iránti felelősségtudat felélesztése szükségeltetik. Ezen a téren pedig már iskolák, elméletek és filozófiák állnak egymással szemben. Keresik a megoldást, mi az, ami az egyénnek és a közösségnek is jó, és melyik legyen az elsőrendű? Filozófiai kérdés, ha jó a közösségnek, az jó az egyénnek is – fordítva azonban nem biztos. Még is azt tapasztaljuk, hogy vannak iskolák, amelyek az egyént helyezik előtérbe. A közélet tisztasága terén talán a sajtó tehet a legtöbbet napjainkban. Ezért is hagytam a végére.

Ferenc pápa elmesélte a napokban (CNS, február 1.), hogy évekkel ezelőtt, még Buenos Aires-i érsek korában, sajtómunkatársaknak beszélt arról, hogy a sajtónak is meg kell tisztulnia. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, négy bűntől kell megszabadulni.

A hamis információ terjesztésétől (fake news). Amit úgy is lehet művelni, hogy a tényeknek csak egy részét mondják el, holott az igazság feltáráshoz az egész történet elengedhetetlen. A második bűn ettől direktebb formát ölt, és ez a rágalom. Olyan bűn, amivel arra törekszik a szerző, hogy valakinek a hírnevét hazugsággal tegye tönkre. A harmadik a becsmérlés bűne. Ez igen hasonlít a rágalomhoz, annyiban azonban eltér, hogy valakinek a múltjából, tényleges és negatív eseményt bányásznak elő azért, hogy ártsanak neki, még akkor is, ha az illető már megváltoztatta az életét. Végül a negyedik bűnt az érsek egészen különleges szóval illette: a szenny szeretete (koprophilia), erre a szintre is képes eljutni a sajtó, ha a szennyet árulja. Bátor szavak ezek egy érsektől az argentin főváros szövevényes világában. Nem kevésbé bátor az a szándéka sem, hogy pápaként megtisztítsa az Egyházat. Az „akarom, tisztulj meg!” – jézusi parancs, akár mozgalommá is kinőheti magát ezekben az években, hiszen a megtisztulás minden szinten jelenlevő igény és elvárt folyamat. Tisztának lenni, nemcsak azt jelenti, hogy nem vagy fertőzött, nem vagy szennyezett, hanem azt is, hogy alkalmas vagy arra, amire az Úristen teremtett.

Korunk izgalmas dolgokat hoz felszínre, és a már felszínen levő furcsaságokat izgató beállításba helyezi. Csalódna, aki arra vár, hogy a pápa idős ember, amikorra hozzá ér a folyamat, akkorra új vezetője lesz az Egyháznak. Meg aztán a pápa is csak ember. Olyan ez, mint a rendőrlámpa előtt a kocsisor: amikor zöldre vált, indulni kell mindenkinek. Ha valakinek lefullad a motorja, azt bosszúsan kitolják a sorból és ott hagyják. Az autózás kockázata ilyen, miért lenne más a többi? Akarom, tisztulj meg! – visszahangzik bennünk ma is Jézus szava, ami azért több, mint vágy.

Juhász Ferenc

Ima a betegekért – Máriához

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút