Száz éve, 1924. május 21-én hunyt el Békefi Remig ciszterci szerzetes, zirci apát, történész, egyetemi tanár, a budapesti ciszterci gimnázium alapítója.
1858. augusztus 3-án látta meg a napvilágot a Veszprém vármegyei Hajmáskéren Brökl József néven. A tehetséges és szorgalmas gyermek a veszprémi piarista gimnáziumban tanult. A buzgó ministráns lelkében elég hamar kibontakozott a papi, szerzetesi hivatás, de 1874. szeptember 17-én nem a piarista, hanem a ciszterci rendbe kérte a felvételét, ahol Remig néven lett Szent Bernát hűséges fia. A családi nevét 1876-ban magyarosította Békefire.
A teológiát Zircen végezte. 1881. augusztus 7-én szentelték pappá. A tanári diploma megszerzése után a pécsi gimnáziumban tanított és látta el az apátsági jegyzői munkakört.
1883-ban kezdett publikálni folyóiratokban és jelentette meg sorra a történelmi, irodalmi, pedagógiai, a vallással és a hitélettel foglalkozó, hamar népszerűvé vált műveit.
Remig atya vérbeli tanár, kiváló pedagógus és igen termékeny író lett. A történelem, a ciszterci rend múltja és a neveléstudomány világában szinte minden érdekelte. Alapos kutatások után írta meg a ciszterci rend és a pilisi, cikádori és a pásztói apátság történetét.
Népszerű művei közé tartozik Gr. Széchenyi István, III. Béla királyunk, Oláh Miklós esztergomi érsek életével és a török világgal foglalkozó műve.
Nagyon szerette és kutatta a Balaton vidékének és Keszthelynek történelmi múltját, az ott élő népek életét és néprajzát. Gazdag irodalmi hagyatéka között igen értékes könyvnek tekinthetjük a Keszthely környékének néprajzát bemutató művét.
Békefi Remig tanár urat, az országosan ismert pedagógust és népszerű írót – bármennyire is szeretett a rend gimnáziumaiban tanítani, és akit a diákjai is igen kedveltek és szerettek –, 1898-ban a budapesti egyetem művelődéstörténeti professzorává nevezték ki. A szerzetes paptanárnak még több ideje jutott az elmélyült tudományos élet művelésére, a publikációra és könyvei megjelentetésére.
Életére és gazdag irodalmi munkásságára felfigyelt az MTA is, melynek 1908-ban rendes tagja lett. Vajda Ödön apát úr halála után a rendtársai 1911. szeptember 19-én választották meg zirci apátnak. A ciszterci rend legfőbb elöljárójaként atyai szívével és szeretettel vezette a népszerű szerzetesrendet.
Régi vágyát és álmát valósította meg, amikor 1912-ben megalapította a Budapesti Szent Imre Ciszterci Gimnáziumot, mely azóta is áldásosan és igen eredményesen működik.
1915-ben Remig apát urat a Szent István Társulat is tagjává választotta.
Hogy milyen népszerű is volt a zirci apát a tanárok és diákok körében, ékes bizonyíték, hogy hazánkban elsőként foglalkozott a gimnáziumi diákok túlterhelésével. A jó tanár úr nyitott szívvel és éles szemmel figyelte a diákok életét. Látta a növendékek leterhelését és fáradtságát, ezen szeretett volna változtatni, ezért jelentette meg pedagógiai tanulmányait, hogy könnyebbé és elviselhetőbbé tegye szeretett diákjai életét. Sajnos, a megcsontosodott tanrendszer megváltoztatásához kevésnek bizonyult a szerzetes paptanár, az apát, az egyetemi professzor és az MTA tudós tagjának világos meglátása, tudományos megfogalmazása és a diákok életét megkönnyítő reformok bevezetésének sürgetése.
Békefi Remig zirci apát, egyetemi tanár, író és pedagógus 1924. május 21-én Egerben, életének 66. évében az Örök Hazába költözött.
Szeretettel emlékezünk Szent Bernát hűséges fiára, aki szent hivatásának tekintette a rend hűséges szolgálatát, a példás tanári életet és a tanítás művészi mesterségét.
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")