Kezdőlap Egyéb Illés Sándor a Magyar Kultúra Lovagja

Illés Sándor a Magyar Kultúra Lovagja

Illés Sánor
Kenyérmegáldás a Művészetek Völgyében

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetéssel ismerte el idén a Magyar Kultúra Napján a Veszprémi Főegyházmegye papjának, Illés Sándor monostorapáti plébánosnak a szolgálati területein végzett több évtizedes fáradhatatlan kulturális tevékenységét.

Az elismerés indoklásában az alapítvány felsorolja a díjazott érdemeit, megemlítve többek között az ifjúság körében pasztorizációs munkáját. Az országos ismertségű Művészetek Völgye fesztivál keretében Monostorapátiban, Kapolcson, Taliándörögdön, Vigántpetenden végzett kultúrapártoló és -szervező, ökumenikus szellemiségű tevékenységét, szolgálati helyein a műemléktemplomok restaurálásáért, valamint a Monostorapáti határában található ősi bencés monostor romjainak feltárásáért, szakrális funkcióinak visszaállításáért való munkálkodását.

A több mint három évtizedes kulturális szolgálatáért kapott kiérdemelt elismerésről Illés Sándor atya szerényen ekképp vélekedik:

– Megtisztelő a díj, de ki kell mondani, hogy minden, amit érdemeimként felsoroltak, csapatmunkában valósult meg.

Ha végiggondolom papi szolgálati éveimet, elmondhatom: mindig azt segítettem, lendítettem előre, ami egy papnak igazából a munkaköri kötelessége is, akár a vallási élet, akár a népi, polgári kultúra terén.

Én ’toltam vagy húztam a szekeret’, ahogy megkívánta a helyzet és adta a lehetőség. Kaptam egy pár megtisztelő elismerést már szolgálatom során, de sosem azokért dolgoztam. Aminek viszont szívből örültem mindig, hogy ezekre a díjakra – mint most is – a saját helyi közösségeim terjesztettek fel. Azok a közösségek, ahol ismerik a hibáimat, a gyarlóságaimat, és mégis úgy gondolták, megbecsülnek ezzel, s ez jelenti voltaképpen a legtöbbet számomra.

Illés Sándor atya 1983-ban állt szolgálatba Siófokon fiatal káplánként. Azokban a még szocialista (de már ideológiailag bomladozó) időkben is az ifjúság szeretett lelki vezetője volt, sok száz diáknak hitoktatója, közösségi alkalmaiknak szervezője/résztvevője. Ifjonti lendülete, kultúrapártoló, vallási és ideológiai ellentéteket áthidaló, embereket megszólító, közösségbe hívó törekvése/tevékenysége tovább folytatódott mikor 1989-ben püspöke Monostorapáti (és még négy hozzá tartozó település) plébánosává nevezte ki. Érkezésekor első papi ténykedése volt, hogy átment szomszédos szolgálati helyére, a kapolcsi templomba, emlékezik, és meghallgatta a Mandel-kvartett koncertjét, amely az akkor szerveződő Művészetek Völgye (MV) kulturális rendezvénysorozat részeként fogadta a távol s közelből érkező közönséget.

A völgybeli, szolgálata alá tartozó templomokban helyet adott kiállításoknak, zenei, irodalmi és természetesen hitéleti programoknak is. A MV lelki központjává Taliándörögd vált, a falu korábban elhagyatott plébániáján (a későbbi ’Ősök Házának’ nevezett szakrális kulturális központban) a településen lakó Szőke András filmrendezővel, az egyházközség lelkes tagjával közösen hely- és egyháztörténeti kiállítást rendeztek be sok-sok ottani segítővel, s a plébánia udvarán egyházművészeti, irodalmi, történelmi, keresztény és vallásközi előadásoknak adtak helyet a völgynapokon. Felelevenítettek itt régi helyi mesterségeket, kemencében sütöttek például kenyeret, amelyet a szabadtéri oltáron áldott meg az atya a látogatók és a helybéliek imádsága kíséretében. A MV programsorozat lelki programjait minden évben a monostorapáti templomi völgymise zárta be.

Közben az atya szervezésében restaurálási munkálatok történetek a monostorapáti és a szolgálata alá tartozó műemléktemplomokban, Hegyesden pedig a volt iskolakápolnát alakították át templommá. Tornyát maga Sándor atya tervezte és annak az épületre felhelyezésében is tevőlegesen részt vett a falubeliekkel kalákában. Mint ahogy – talán legjelentősebb munkálkodásában – a Monostorapáti határában található 12. századi egykori Almád település bencés monostora romjainak részleges feltárásában is. (a bozótos terület megtisztításában, az ásatásokban). Ezekben a munkálatokban, amelyek 2011-ben kezdődtek a falu apraja-nagyja, sőt a szélrózsa minden irányából érkezett önkéntesek is.

A szakmai irányítást Hangodi László történész és Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója adták meg. Az 1117-ben Szűz Mária és a Mindenszentek tiszteletére alapított bencés apátság egyike volt az ország legősibb magánalapítású monostorainak, egykor híres búcsújáróhely volt. A területén található Szentkút-forrásnál az alapító főúrnak, Atyusznak (a honfoglaló Tas vezér leszármazottjának) megjelent a Szűzanya egy alkalommal, s e jelenésnek tiszteletére építtette meg a monostort.   A későbbiekben azonban a monasztikus rendek hanyatlása az apátság sorsát is meghatározta. A 16. század közepén a török előrenyomulását követően kezdték elbontani a kolostort és a templomot, hogy kövei egy részéből megerősítsék a közeli Nagyvázsonyi várat, sőt nagyrészt abból épült fel Monostorapáti temploma is.

A kutatómunka eredményeként pár éve előkerültek egy rotunda (körtemplom) falai a monostor templomának északi oldalán, amely szerkezetét tekintve egyedülálló Nagy-Magyarország területén. Később megtalálták a templom nyomvonalát is,    valamint az alapító két családtagjának érintetlen sírját, ami szintén egyedülálló lelet. A feltárás folytatásához nemrég pályázati úton nyertek támogatást a Nemzeti Kulturális Alapnál.

– Nem az a célunk – fogalmaz Illés Sándor atya –, hogy az egész monostort fölépítsük eredeti formájában. Mi ott élni szeretnénk hitünket közösségben, lelkileg töltekezve, bencés hagyomány szerint ’imádkozva és dolgozva’, bozótirtással vagy áhítattal. Szeretnénk a hely szakrális üzenetét továbbadni a következő nemzedékeknek is. Tervünk visszaállítani a területet búcsújáróhelyi funkciójába, illetve bekapcsolni zarándokútvonalakba is.

Toldi Éva

A cikk a Keresztény Élet hetilap 2021. február 28-i számában jelent meg.

Ima a betegekért – Máriához

betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit Hogyan evangelizáljunk? házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus keresztényüldözés koronavírus kultúra kétségek lelkiatya Magyarország nagyvilág Pál Feri remény segítség szentek szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene áldozás élet életbölcsességek