2022 novemberében átadták Kalocsán az Astriceum érseki múzeumot, és az intézmény megnyitotta kapuját a látogatók előtt. Az elvégzett munkák értékelése és bemutatása kapcsán Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, metropolita felkérésére Vörös Márta, a Múzeum igazgatója tájékoztatja a Keresztény Élet olvasóit a főegyházmegyében végzett nagy és sokoldalú munkálatokról. Vörös Márta igazgatónő, aki egyszersmind a főegyházmegye főépítésze és főmérnöke is, 2008-óta látja el felelősségteljes hivatását: az egyházi épületek felújítását, restaurálását, átépítését és új épületek létesítését.
„A sok és szerteágazó munka során újjá terveztük és teljesen átépítettük az egész Szentháromság teret. Megújult a főtér kövezete is, melyen fölállítottuk a gyönyörűen restaurált Szentháromság-szobrot, mely ráirányítja figyelmünket és tekintetünket a főszékesegyházra, az érsekkastélyra és az ősi múltunkat bemutató egyházi épületekre. A téren tiszteleghetünk a koronát hozó Asztrik apát, Kalocsa első érsekének szobra előtt, mely szobor arca hűen tükrözi a főpap valódi arcmását. A szakemberek Asztrik érsek megmaradt koponyacsontja alapján készítették el az első érsek fej és arc megformálását.
A tervezett munkálatok során elsőként készült el az érsekkastély teljes külső és belső felújítása. Megtörtént az 1760-ban épült hatalmas érseki palota korszerűsítése, modernizálása és átalakítása, hogy alkalmas otthona legyen a benne zajló sokrétű egyházi és közösségi munkáknak.
Az érsekkastély a fölépítése után nagyon sok látogatót fogadott, és sok híres személyt látott vendégül. Gondoljunk a világhírű zeneszerzőre, Liszt Ferencre, aki művészi zongorajátékával szerzett nagy örömet az érsek úrnak és a prominens vendégeknek. Számos művész, tudós, egyházi személy, miniszter, miniszterelnök látogatott el Kalocsára, hogy megtekinthesse az érsekkastély híres könyvtárát, a múzeumot és a főszékesegyházat.
Hosszú, kitartó és sok áldozatot követelő munkával készült el a kalocsai főszékesegyház teljes külső és belső felújítása. A Kalocsa-Kecskeméti Érsekség védőszentje Szent István király. A főszékesegyház védőszentje Nagyboldogasszony.
Az első székesegyházat 1011-ben építették, és Szent Pál tiszteletére szentelték. Ennek az ősi épületnek maradványait találták meg a mai templom alatt: az egyhajós, félköríves apszissal záródó katedrális szentélyének falmaradványait és szentélyének téglával és kövekkel kirakott padozatát.
Kalocsa első székesegyháza a török támadások (1529) és a hajdú csapatok fölégetése miatt (1602) vált romossá.
A második székesegyházat is Szent Pál tiszteletére emelték, de 1738. augusztus 15-én Szűz Mária Mennybemenetelének, Nagyboldogasszonynak a tiszteletére szentelték föl.
Kalocsa harmadik székesegyházának az alapkövét 1735. június 2-án helyezték el és kezdték meg az új katedrális építését, mely 1760 körül nyerte el a mai külső és belső formáját. A művészi díszítések és kiképzések még várattak magukra.
A mostani bazilika építése során bukkantak rá a régészek a román kori magyar szobrászatunk művészi remekére, a „kalocsai királyfejre”, mely Szent István királyunk fejét ábrázoló nagyon szép alkotás.
A főszékesegyház legújabb külső kutatása és a még tartó feltárása során megtalálták az előző székesegyházak külső és belső falmaradványait, oszloptöredékeket és építészeti emlékeket, melyeket feltárva, bemutathatóvá tettek a látogatók előtt.
A főszékesegyház régészeti feltárása során Krisztus előtti települést találtunk, mely hűen tükrözi a régmúlt kultúráját és hétköznapi életét.
A főszékesegyház teljes külső és belső felújításakor teljesen megújult az orgona, a sekrestye és a kripta is, az elhunyt érsekek nyugvóhelye.
Az elvégzett építészeti munkálataink eredményeként különösen büszkék vagyunk az iker kanonokház teljes átépítésére, felújítására és egy új szárnnyal történő bővítésére. A kialakított épületegyüttes alkotja a már ismertté vált Astriceum Érseki Múzeumot.
Az Astriceum hűen mutatja be a Kalocsa-Kecskeméti Érsekség történelmi múltját az alapítástól napjainkig. Amikor Szent István király megszervezte és fölállította a magyar egyházmegyéket, Esztergom után a második helyen Kalocsát jelölte ki, hogy a Délvidék főegyházmegyei és az érseki tartomány központja legyen.
Első főpásztora, érseke Asztrik atya (1000–1012) pécsváradi apát lett, aki a király megbízható és hűséges követeként királyi Szent Koronát hozott a pápától a koronázásra váró magyar fejedelemnek.
A nagy ásatásoknak és feltárásoknak köszönthetjük, hogy megtaláltuk, azonosítottuk és több tudományos laboratóriumban megvizsgáltattuk az Asztriknak vélt főpap földi maradványait. A tudományos vizsgálat és a történelmi kutatás egyértelműen bizonyítja, hogy a főszékesegyházban látható főpapi csontváz Kalocsa első érsekének a földi maradványa.
Asztrik érsek személye, élete és hivatása fényesen ragyog hazánk és Egyházunk egén. Az egyszerű, de tanult és buzgó bencés szerzetes igen nagy utat tett meg, amíg pécsváradi apát, Szent Gellért barátja és Szent István király bizalmasa, hűséges követe, majd jutalmul a kalocsai főegyházmegye első érseke lett. Felelősségteljes főpapi hivatása az egyházmegye kormányzása és a nagy építkezések kivitelezése terén példaképül szolgálhat mindnyájunk számára: hazánkat és Egyházunkat szeretnünk kell, és érte vállalnunk kell minden áldozatot, a kemény munkát is.
A múzeumban állítottuk ki a főegyházmegye ezeréves múltját hűen bemutató régészeti leleteket, művészeti tárgyakat és a korabeli emlékeket. Külön teremben mutatjuk be a főpapi liturgikus ruhákat, melyek személyesen kötődnek a nevezetes érsekekhez, és betekintést engednek a különböző korok világába és életébe.
Külön érdekes és megható tárgyi emlék Grősz József kalocsai érsek dohány-díszdoboza, melyben ma is ott lapul az érsek életét törvénytelenül megfigyelő lehallgató készülék. A főegyházmegye szeretett főpásztora – Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsekhez hasonlóan – nagyon sokat szenvedett a börtönben; az államhatalom emberei sok fájdalmat okoztak az érsek úrnak főpásztori működése alatt.
A főegyházmegye méltán büszke lehet az értékes és nagyon szép éremgyűjteményre, mely kronológiai sorrendben, a királyaink uralkodásához kötve hitelesen mutatják be a történelmi korszakok pénzeit.
Végezetül, örömmel mondhatjuk, hogy megtörtént az egyházi épületek korszerű technológiával történő fűtése, mely tökéletesen megfelel a műemlékvédelmi elvárásoknak.
– Kedves Igazgatónő! Hálásan köszönjük az átfogó, alapos bemutatót és azt, hogy kalocsai látogatásunk alkalmával láthattuk ezeket az értékes leleteket.
– Az érsek atya és a múzeum munkatársai nevében szeretettel köszöntjük a Keresztény Élet szerkesztőségét és kedves Olvasóit. Örülnénk, ha minél többen ellátogatnának Kalocsára és megtekintenék az ősi érsekség gazdag művészi értékeit, és tanúi lennének annak, hogy Kalocsán nemcsak a paprika és a népművészet híres, hanem él és hivatását teljesíti az Egyház, melynek történelmi emlékei a múltat idézik ugyan, de a jövőbe mutatnak.
A cikk a Keresztény Élet hetilap december 8-i lapszámában jelent meg.
- Hogyan segíthetnék a gyermekeimnek, hogy visszatérjenek a hitükhöz?
- Steinbach József püspököt választotta lelkészi elnökének a Zsinat
- Hogyan beszélgethetnék őszintén a férjemmel?
- A mennyországban emlékezni fogunk azokra a szeretteinkre, akik nem kerülnek oda?
- Küldetésben a krisztusi üzenettel – Padányi Biró Márton
- Szent Maryam Sūltanah Danil Ghaţţas
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
