Mitől lesz boldog vagy boldogtalan a házasság?

Az igazi különbség nem az, hogy a boldogtalan családokban van bűn, a boldogokban pedig nincs. Egy családterapeuta gondolatai:

„A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.”  Tolsztoj Anna Karenyinájának első mondatát gyakran idézik – pedig talán nem is teljesen igaz.

Valaki egyszer elbeszélte 15 évnyi boldogtalan házassága történetét. Különféle esetekkel illusztrálta, milyen kibírhatatlan a felesége. Nem figyel arra, hogy ő mit szeret és mit nem. Nem szánt rá időt, hogy beletanuljon abba, ami őt érdekli. Ritkán olyan kedves és vidám, mint más feleségek.
Végighallgatva rádöbbentem, hogy én is elmesélhetném így a házasságom történetét. Én is megszenvedem, hogy egy másik bűnös emberrel élek. S a feleségem is elmesélhetné így a házasságunkat. Felsorolhatná valamennyi hibámat és mulasztásomat, és méltán sajnálnák balsorsáért. Hiszen a férje még mindig nem változtatott azon a bizonyos elviselhetetlen szokásán, és még mindig nem végezte el azt a fontos tennivalót, hiába ígérte.
Az igazi különbség nem az, hogy a boldogtalan családokban van bűn, a boldogokban pedig nincs. Hanem az, hogy a boldog családokban van megbocsátás. Az egyetlen igazi különbség az irgalom.
Valójában minden házasság és család hasonló egymáshoz. Ugyanazokkal a gyengeségekkel, kísértésekkel, bűnökkel küzdenek. Még a viszonylag harmonikus kapcsolatokban is előfordul, hogy bántják vagy megbántják egymást, olykor életre szóló sérülést okozva.
Az út a bűnre adott válasznál válik ketté. A boldogtalan család megreked a sérelmeknél. A bűn mókuskerekében vergődik, és nem hajlandó kilépni belőle. A boldog családot pedig felszabadítja az irgalom. Megbocsátanak, hetvenszer hétszer. S nagylelkű döntésük mindig új esélyt ad a fejlődésre.

Tolsztoj mondatát így fogalmazhatnánk: „A boldogtalan családok mind hasonlóan vergődnek a bűnben, minden boldog család a maga módján rátalált az irgalomra.”

Tom Hoopes nyomán

Forrás: Christianae
Fotó: Pixabay