Kezdőlap Egyéb A politikusok védőszentje – Morus Szent Tamás (1478–1535)

A politikusok védőszentje – Morus Szent Tamás (1478–1535)

Morus Szent Tamás

A közép- és az újkor határán élt kiváló angol jogász és humanista, a világhírű Utópia szerzője Londonban született 1478. február 7-én. Apja bíró volt. Tamás szintén jogi tanulmányokat végzett, majd huszonhárom éves korában ügyvéd lett. Három évvel később politikai pályára lépett. Tehetségének, megnyerő modorának és nem utolsó sorban feddhetetlen jellemének köszönhetően gyorsan haladt előre a társadalmi ranglétrán. Tamást azonban nem szédítette a hatalom és az azzal járó jólét.

Az Isten iránti hűséget és az Ő szolgálatát mindennél előbbre valónak tartotta az életben. Fiatalkorától vonzotta a papi és a szerzetesi hivatás, évekig foglalkoztatta a gondolat, hogy belép az általa különösen kedvelt karthauziak rendjébe.

Tamás azonban az Úr színe előtt kereste hivatását. Végül úgy döntött, a világban szolgálja legjobb tudása szerint Istent. Inkább akart jó, szerető férj és gondoskodó apa lenni, mint rossz pap. Családapaként Tamás valóban példás életet élt. Kétszer nősült, első házasságából négy gyermeke született. Felesége azonban korán meghalt. Tamás ekkor egy nála hét évvel idősebb özvegyasszonyt vett el. Környezetében néhányan nem nézték jó szemmel döntését, ő azonban elsősorban gyermekei érdekét tartotta szem előtt, akiknek szükségük volt az anyai gondoskodó szeretetre és a meghitt családi légkörre. Tamás mindkét felesége és gyermekei iránt őszinte tiszteletet és szeretetet tanúsított. Hivatali elfoglaltságai sem akadályozták abban, hogy teljesítse családapai kötelességeit. Apai tekintélyét nem szigorúsággal, sokkal inkább szeretettel biztosította. Egyszerűen éltek, Tamás jövedelme jelentős részét jótékonyságra fordította. Az anyagi jólétnél fontosabbnak tartották az Isten, egymás és mások iránti szeretetet. Ez kovácsolta össze és tartotta együtt őket akkor is, amikor a gyerekek már családot alapítottak.

Tamás eközben fényes karriert futott be. Korának olyan kiemelkedő személyiségeihez fűzte közeli, baráti viszony, mint Rotterdami Erazmus vagy Fisher János püspök, akivel később együtt nyerték el a vértanúk koronáját. Tamást fiatal korától vonzották a nyelvek, az irodalom, a bölcseleti tudományok és a teológia, de a matematika és a csillagászat is. Igazi humanista volt. 1516-ban kiadott Utópia című művével világhírre tett szert.

Ez a sokszínű világi élet volt az, amelyet Tamás csodálatos módon megszentelt, Isten szeretetével itatva át környezetét és tetteit. Sokoldalú, szerteágazó tevékenységéhez az erőt az Úrral való bensőséges kapcsolatából merítette. Napjait átszőtte az imádság. Éjszakái nagy részét is imádsággal, elmélkedéssel töltötte. Otthonában saját kápolnája volt, de szívesen látogatta a plébániatemplomot is. Lordkancellárként is gyakran ministrált, sőt szükség esetén a sekrestyési feladatokat is ellátta.

Morus Tamás sorsa szorosan összefonódott az angliai egyházszakadással. Anglia királya, VIII. Henrik maga is nagyra értékelte a tehetséges jogászt. Fontos diplomáciai feladatokat bízott rá, majd 1529-ben kinevezte lordkancellárrá. Tamás továbbra is igyekezett megőrizni függetlenségét, az udvari intrikák világa kezdettől idegen volt számára.

VIII. Henrik, uralkodása első éveiben a Katolikus Egyház hű és buzgó fiának mutatkozott. Amikor azonban beleszeretett Boleyn Annába, és a trónöröklésre hivatkozva feleségül akarta venni a fiatal udvarhölgyet, a pápa elutasította előző házassága érvénytelenítését. A feldühödött király válaszul egy parlamenti rendelettel a király hatalma alá helyezte az angol egyházat, megszüntetve ezzel a pápa joghatóságát. Ezt követően saját házasságát Aragóniai Katalinnal önhatalmúlag érvénytelenítette, és feleségül vette Boleyn Annát.

A király, aki nagyra értékelte Morus Tamás jogi és diplomáciai kérdésekben való jártasságát, kezdetben abban bízott, hogy sikerül megszereznie támogatását. Tamás azonban ebben a nehéz helyzetben is hű maradt szilárd erkölcsi elveihez és a Katolikus Egyházhoz. Bár a király lépéseit kezdettől elítélte, a nyílt konfrontálódást megpróbálta elkerülni. Lemondott lordkancellári hivataláról és az azzal járó biztos jövedelemről is. Mivel korábban nem törekedett a vagyonszerzésre, családjával együtt fokozatosan elszegényedett. Ettől kezdve visszavonultan, irodalmi munkásságának élt. Nyugalmát és derűjét nem veszítette el. Bátorította családtagjait és barátait, akik aggódtak miatta. A király ugyanis nem felejtette el Tamást, és miután szövetségesnek nem tudta megnyerni, egyre inkább ellenségének tekintette. Miután a pápa kimondta Henrik második házasságának érvénytelenségét és kiközösítette az angol királyt, Tamás helyzete kritikussá vált. VIII. Henrik, válaszul a pápa döntésére, új törvényt hozatott, amelynek értelmében Anglia elszakadt a római egyháztól, és saját egyháza fejének az angol királyt ismerte el. Az új törvényre minden alattvalójának esküt kellett tennie. Tamás azonban megtagadta az eskü letételét, ezért a hírhedt londoni Towerbe zárták, majd, miután nem tudták megtörni, felségsértés vádjával halálra ítélték. Ítéletét 1535. július 6-án hajtották végre.

Morus Tamást az Egyház 1886- ban boldoggá, majd 1935-ben szentté avatta. II. János Pál pápa 2000-ben a politikusok és államférfiak védőszentjévé nyilvánította.

Koncz Éva