Csokonai Vitéz Mihály: Megkövetés

Megható vers a viszonzatlan szerelemről és a kitartó reménykedésről.

Ha haragszol, megkövetlek;
Békélj meg, szép angyalkám!
Csak azt mondtam, hogy SZERETLEK,
S e szóért haragszol rám?

Ki az oka? s ki hibája,
Hogy kellemed ollyan nagy?
Hogy te, ó, virtus példája,
Szeretetre méltó vagy?

Ha téged szeretni vétek:
Hányan esnek úgy belé?
S hogy én legtartósbban vétek,
Magam azért bűntetsz-é?

Lelj csak egyet, ki szépséged
Látván (de mint én, úgy ám)
Ne szeressen mindjárt téged:
Úgy neheztelj osztán rám.

És ha e szómért: SZERETLEK,
Úgy kikelhetsz ellenem:
Egypár csókkal megkövetlek:
Csak hagyj holtig vétenem.

Vagy ha e szó úgy megsérte;
Mondd vissza, LILLÁM, te is:
Én nem haragszom meg értte,
Megbocsátok százszor is. –