Kezdőlap Hírek Ferenc pápa: vagy együtt építjük a jövőt, vagy nem lesz jövő

Ferenc pápa: vagy együtt építjük a jövőt, vagy nem lesz jövő

A vallási vezetők kötelessége, hogy elítéljék az erőszak minden formáját. Ugyanannak az emberi családnak a tagjai vagyunk, álljunk ellen a fegyverkezésnek, a kapzsiság, a bezárkózás kultúrájának. Az ima és a párbeszéd erejével építsünk hidat a népek és kultúrák között. A jövő kulcsa a fiatalok nevelésében van, önmagunk identitásának megőrzése mellett a másik értékeinek elismerése a cél. Béke és igazságosság elválaszthatatlan egymástól – mondta beszédében Ferenc pápa.

Február 4-én, hétfőn délután magyar idő szerint 15 órakor került sor Abu Dzabiban az emberi testvériség témájában meghirdetett vallásközi találkozóra, amelyen részt vett Ferenc pápa. A konferenciát a Muszlim Idősek Tanácsa védnöksége alatt rendezték meg. 2014 óta működik ez a nemzetközi szervezet, melynek célja a béke előmozdítása a muzulmán közösségekben. A tanács muzulmán tudósokat, szakértőket és méltóságokat foglal magába, akik igyekeznek megállítani az iszlámon belüli szektásodást és intoleranciát, melyek konfliktusok előidézői.

Ferenc pápa beszédében köszöntötte Mohamed bin Zájed Ál Nahján sejket, illetve a kairói Al-Azhar egyetem főimámját, valamint Abu Dzabi polgári és egyházi elöljáróit. Mint mondta, hálás Istennek amiért eljöhetett ebbe az arab országba a béke követeként, éppen nyolcszáz évvel azután, hogy Assisi Szent Ferenc és al-Malik al-Kamil szultán találkozott egymással. Az apostoli út logója egy galamb, csőrében olajággal. A Biblia egyik ősi képe az özönvíz jelenete, amely szerint Isten azt kérte Noétól, hogy egy bárkába gyűjtse családját. Ma is arra van szükség, hogy együtt, egyetlen családként fölszálljunk a testvériség bárkájára, amely átszeli a világ viharos tengereit.

A kiindulási pont ehhez tehát az, hogy elismerjük: Istentől ered az egyetlen emberi család. Ugyanaz a méltóság illet meg minket, senki nem hajthat uralma alá másokat, és nem is lehet más rabszolgája. Tiszteletben kell tartanunk minden személy és emberi élet szent mivoltát. A teremtő Isten nevében haladéktalanul el kell ítélni az erőszak minden formáját, mert Isten nevét meggyalázzuk, ha a gyűlölet és az erőszak eszközeként használjuk föl testvéreink ellen. Semmilyen erőszakot nem lehet vallási okokból igazolni. A testvériség ellensége az individualizmus, amikor önmagunkat helyezzük mások fölébe. A vallásos magatartást folyamatosan meg kell tisztítani attól a kísértéstől, hogy másokat ellenségnek, vagy ellenfélnek tekintsünk.

Ferenc pápa elismerően szólt Abu Dzabi toleráns vallási szemléletéről, amely engedélyezi mindenkinek a szabad vallásgyakorlást, szembehelyezkedve a szélsőségességgel és a gyűlölettel. Őrködni kell azon, hogy a vallást ne használják eszközül, és így az erőszak és a terrorizmus elfogadásával megtagadja önmagát. A testvériség vallási sokszínűséget is jelent. Ez nem egy rákényszerített egyformaságot jelent, sem pedig összebékítő szinkretizmust. A hívő emberek feladata az, hogy az egyenlő méltóságért küzdjünk az irgalmas Isten nevében.

Az emberi család tagjaiként minden nap valódi párbeszédet kell folytatnunk egymással. Nem szabad lemondanunk saját önazonosságunkról, bátran föl kell vállalnunk különbözőségünket, de egyszersmind el kell ismernünk a másikat a maga szabadságában és jogaiban. Ferenc pápa aláhúzta a vallásszabadság fontosságát, mely nem merül ki a szabad vallásgyakorlásban, hanem a másik embert testvérének tekinti.

A különbözőség vállalása a párbeszéd lelke, ami pedig az őszinte szándékon alapszik. Nem hirdethetjük fennhangon, hogy egymás testvérei vagyunk, ha közben ellentétesen cselekszünk. A vallásközi párbeszéd érdekében először is imádkoznunk kell egymásért. Az Úr nélkül minden lehetetlen, Ővele azonban lehetséges! Imáink nyomán az emberiség nagy családja a maga különbözőségében éljen harmonikusan. Nincs más választásunk: vagy együtt építjük a jövőt, vagy nem lesz jövő – jelentette ki a pápa. A vallások sürgető feladata pedig az, hogy hidakat építsenek a népek és a kultúrák között. Segíteniük kell az emberiséget a kiengesztelődésben, a remény és a béke megtalálásában.

A pápa visszatért az arábiai út logójához: a békegalamb képéhez. A békének, ahhoz, hogy fölrepüljön, szárnyakra van szüksége. Ez pedig a nevelés és az igazságosság.

Abu Dzabi a föld ásványkincseinek kitermelésén túl a fiatalok nevelésébe fektet, ami nagyon bölcs magatartás. A híres ókori mondást – Ismerd meg magadat! – ki kell egészítenünk az Ismerd meg testvéredet! – felszólítással. Olyan generációkat kell nevelnünk, akik nyitottak, túl tudnak tekinteni önmagukon és nem merevek. A kultúra előmozdítása csökkenti a gyűlöletet, növeli a civilizációt és a jólétet. A katolikus intézmények, melyek az arab országban működnek, hozzájárulnak a békére neveléshez és egymás kölcsönös megismeréséhez, hogy megelőzzük az erőszakot.

A fiatalokat gyakran negatív üzenetek és hamis hírek veszik körül, ezért meg kell tanulniuk, hogy ne engedjenek az anyagiasság, a gyűlölet és az előítéletek kísértésének. Meg kell tanulniuk, hogyan reagáljanak az igazságtalanságra, a múlt fájdalmas emlékeire. Azt, hogy mások jogait is úgy védelmezzék, ahogy a sajátjukat. Így épülhet egy igazságos jövő – és ezzel már el is érkeztünk a béke másik szárnyához, az igazságossághoz. Nem lehet hinni Istenben úgy, hogy közben ne akarnánk igazságosan élni másokkal. Béke és igazságosság elválaszthatatlan egymástól! – figyelmeztetett a pápa. Az igazságosság azonban egyetemes kell, hogy legyen: nem lehet csak a családomra, a honfitársaimra, a hittársaimra alkalmazni, mert az álcázott igazságtalanság. A vallások feladata az is, hogy szembeszálljanak a kapzsisággal, felemeljék szavukat a szegények érdekében.

A Szentatya a testvériség bárkája után most egy másik képet használt beszédében: a sivatagét, amely az arab ország élettere. Néhány év alatt előrelátó és bölcs módon a sivatagot virágzó és vendégszerető hellyé változtatták; a kultúrák és vallások találkozási pontja lett. Abu Dzabiban a homok és a felhőkarcolók összeérnek, Kelet és Nyugat, Észak és Dél keresztezi egymást. A fejlődés helyszíne, ahol sok országból érkeznek emberek és találnak munkát maguknak. A fejlődés ellensége azonban a közöny, amelyik nem néz előre, nem figyel a teremtett világra, a külföldiek méltóságára és a gyermekek jövőjére. A pápa örömmel állapította meg, hogy tavaly novemberben Abu Dzabiban tartották meg az első vallásközi szövetség fórumot, amely a gyermekek méltóságával foglalkozott a digitális korszakban. Ez a találkozó fölkarolta az egy évvel korábban, Rómában rendezett nemzetközi kongresszus üzenetét, amelyet a pápa is támogatott. Arra bátorította az arab ország vezetőit, hogy folytassák a virágzás, a vallásszabadság, tisztelet és tolerancia útját.

Egyenlő állampolgári jogokat a Közel-Keleten

A Szentatya itt szólt a szeretett és szenvedő Közel-Kelet helyzetéről. Remélhetőleg ott is sikerül megvalósítani a találkozás kultúráját, és a különböző vallású lakosok ugyanolyan állampolgári jogokat élvezhetnek, kiirtva az erőszakot. A vallások hivatása az, hogy kicsíráztassák a béke magvait, vagyis: a testvéri együttélést, mely a nevelésen és az igazságosságon alapul; az emberi fejlődést, amely a befogadásra és a mindenkit megillető jogokra épül. Ebben a történelmi pillanatban aktívan hozzá kell járulnia a vallásoknak az emberi szív „leszereléséhez”. A fegyverkezési hajsza, a terjeszkedő, agresszív politika soha nem hoz stabilitást. A háború csak nyomort szül, a fegyverek csak halált hoznak!

A vallási képviselőknek ki kell irtani a szótárjukból a háború jóváhagyásának minden árnyalatát. Látjuk, milyen szörnyű következményei vannak a háborúnak például Jemenben, Szíriában, Irakban és Líbiában. Az Isten alkotta egyetlen emberi család tagjaiként kötelezzük el magunkat a fegyveres hatalom, az emberi kapcsolatok elanyagiasítása, a határok fegyverkezése, a falak felhúzása és a szegények szájának betapasztása ellen! Mindezzel szembe helyezzük az imádság szelíd erejét és a mindennapos párbeszéd vállalását. Isten a békekereső ember mellé áll és az égből megáldja ezen az úton minden lépését – zárta beszédét Ferenc pápa az Abu Dzabiban megtartott vallásközi találkozón.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió