Kezdőlap Egyéb Kivel és miért harcol Mária harcosa? – Dominik Chmielewski

Kivel és miért harcol Mária harcosa? – Dominik Chmielewski

Dominik Chmielewski
Dominik Chmielewski

Dominik Chmielewski atya neve ma már a magyar katolikus hívők körében sem teljesen ismeretlen. Idén májusban jelent meg magyarul legnépszerűbb, Máriáról szóló könyve, néhány hete pedig a keresztség szentségének gyógyító hatásáról szóló elmélkedései is olvashatók magyar nyelven. Az augusztus végi Szeretetláng Fesztivál meghívott fő előadójaként szintén többen felfigyeltek a hazájában elsősorban karizmatikus előadóként, lelkigyakorlat-vezetőként és nem utolsó sorban a ma már több ezer főt számláló Mária Harcosai férfi közösség alapítójaként ismert szalézi szerzetespapra.

Dominik Chmielewski 1973. február 1-jén született Bydgoszczban, mélyen vallásos, katolikus családban. Fiatalkorában szenvedélyesen rajongott a keleti harcművészetekért. 3. dan fokozatú feketeöves karatemesteri diplomát szerzett. Ugyanakkor aktívan részt vett az Egyház életében, teológiai tanulmányai során a kereszténység és a távol-keleti vallások összeegyeztethetőségének lehetőségét kutatta. 1995-ben a Bydgoszczi Harcművészeti Szövetség igazgatójaként vett részt egy medjugorjei zarándoklaton, ahol személyesen megtapasztalta a Szűzanya jelenlétét és gyengéd szeretetét. Ez a misztikus élmény egészen megváltoztatta életét. Korábbi életmódjával szakítva, 1997-ben belépett a szalézi rendbe. 2005-ben pappá szentelték.

2015-ben új, férfiakból álló vallásos közösséget alapított Mária Harcosai néven. A közösség tagjai 18–50 év közötti, elsősorban világi férfiak, fő karizmája a felelős családapai hivatásra való felkészítés.

Az elmúlt évek során Dominik atya számos előadást, lelkigyakorlatot tartott hazájában és az ország határain túl, de személyes interjúkban is gyakran kérdezik életéről, hivatásáról.

2019-ben, 4 évvel a Mária Harcosai közösség alapítása után, az EWTN Polska riportere a következő rövid, kissé talán provokatív, mégis frappáns kérdéssel indította a vele készült interjúját: „Kivel akar az atya harcolni?”. „Mindenekelőtt saját bűneimmel, a sátánnal, aki a bűn fő szerzője – válaszolta szintén tömören a kérdezett, majd hozzátette: – ez egy lelki harc. Teljes szívemből harcolni akarok azokért az emberekért, akik szintén saját bűneik foglyai, akiket fogságba ejtett és láncra verve, megkötözve tart a sátán. Ez a mi feladatunk.”

A mintegy félórás beszélgetésből megtudjuk később azt is, mit ért az alapító pontosabban ez alatt a lelki harc alatt, és hogy miért épp Mária zászlaja alatt akarja harcba hívni férfi társait. Rámutat, hogy bár Jézus megváltó művével egyszer s mindenkorra megtörte a gonosz hatalmát, legyőzte a halált és megszabadított bennünket a bűn fogságából, mégis nagyon sokan élnek ma is a gonosz lélek foglyaiként – személyes bűneik, hibáik miatt, vagy olyan mérgező kapcsolatok, helyzetek, bűnös szituációk következtében, amelyekből nem tudnak szabadulni. Még gyakorló keresztényekként sem mondhatjuk azt, hogy mi már megtértünk, és egyszer s mindenkorra szabadok vagyunk.

Ebben a helyzetben – vallja Dominik atya – Mária az, aki folyamatosan segíti gyermekeit a szabadságukért vívott küzdelmükben. A végidőkben ugyanakkor Ő készíti fel az Egyházat és a világot Krisztus második, dicsőséges eljövetelére, de arra az apokaliptikus küzdelemre is, amely a parúziát megelőzi. Ebben a küzdelemben az Egyháznak is sok szenvedésen kell átmennie ahhoz, hogy megtisztulva végül az Asszony ivadékaként eltiporhassa a kígyó fejét.

„És ki Dominik atya számára Mária? – t+eszi fel a riporter kissé talán meglepő és váratlan kérdését a lendületes beszélgetés második felében. – Több ezer tanítást fogalmazott meg Róla, de mit jelent a személyes életében?”

Rövid, némi megilletődöttséget tükröző gondolkozás után hangzik az érezhetőn szívből fakadó válasz: „A legegyszerűbb kérdések időnként a legnehezebbek… Ahhoz, hogy az ember a legegyszerűbb formában válaszoljon rájuk. Minden mindazokban a szerepekben, amelyekben az élet különböző pillanataiban nagyon nagy szükségem van rá. Szükségem van Máriára, mint édesanyára, mint szívem jegyesére, mint nővéremre a hit útján, mint legközelebbi barátnőmre. Gyakorlatilag az életem különböző pillanataiban mintegy betölti azokat a szükségeimet és kívánságaimat, amelyekre a szívem vágyik. Mária királynő és ugyanakkor szolgálólány is. Egyfelől Isten az Ő végtelen hatalmában részesítette azért, hogy a sátánnal megküzdhessen. Szükségem van rá saját személyes bűneim legyőzéséhez, ahhoz, hogy eltiporja az ördög műveit az életemben. De a következő pillanatban már arra van szükségem, aki karjaiba vesz, mert talán nehéz, fájdalmas tapasztalatok után szükségem van az ölelésére. És arra vágyom, hogy a keresztről levett Jézushoz hasonlóan engem is karjába vegyen, és bekötözze, begyógyítsa minden sebemet. Magam mellett akarom tudni őt az evangelizáció során úgy, ahogyan fut Jézussal a méhében Erzsébethez. Ez az első szentségi körmenet. Mária az evangelizáció csillaga, szükségem van rá, hogy megvilágosítson, hogyan evangelizáljak, hogyan vigyem el Jézust másokhoz. A karizmatikus szolgálatban szükségem van rá, akit teljesen betölt a Szentlélek az adományaival. Mária alázatos. Az Úr szolgálóleánya. Szükségem van az ő alázatára, hogy ne legyek beképzelt a karizmatikus szolgálatban, különösen, amikor látom, milyen hatalmas csodákat tesz időnként Isten a kezeim, a szavaim, az igehirdetésem által. Szükségem van az ő alázatára. (…) Szeretnék nagyon közel lenni hozzá. Mégis – minél jobban megértem, mit is jelent a szeretet szó, annál inkább úgy érzem, amikor azt mondom, „szeretlek”, csak szlogeneket ismétlek. A szeretet ugyanis abban az értelemben, ahogy gondolom, olyan teljes odaadást jelent valakivel szemben, hogy az ember kész akár az életét is adni érte. És így, amikor a mindennapjaimban látom, mennyi egoizmus, lustaság, fegyelmezetlenség, mennyi hiányosság van még bennem az önátadás terén, azt, hogy „szeretlek”, egyelőre csak nagyon halkan mondom neki.”

Dominik Chmielewski atya tanítását Máriáról, az Egyház és személyes keresztény életünkben betöltött szerepéről közelebbről és mélyebben megismerhetjük Kecharitomene című könyvéből, amely magyarul Kegyelemmel teljes címen, a Marana Tha kiadó gondozásában jelent meg.

A tüzes lelkű és másokat is magával ragadó előadót személyesen is meghallgathattuk augusztus 31-én a máriaremetei kegytemplom parkjában az idei Szeretetláng Fesztiválon.

Koncz Éva