„Férfinak és nőnek teremtette őket” – Vatikáni dokumentum a genderről

A dikasztérium vezetői által aláírt (Vatikáni dokumentum a genderről) lényege, hogy utakat keres a párbeszédre a genderről, amennyiben az előreviszi a humán tudományokat, ugyanakkor elutasítja azt, mint ideológiát.

A vatikáni dokumentum célja, hogy segítsen az új nemzedékek nevelésében: milyen módszerrel tudják kezelni az emberi szexualitás egyik legvitatottabb kérdését, a szeretetre nevelés tágabb horizontjának fényében. Elsősorban a katolikus iskoláknak, szülőknek, diákoknak, nevelőknek szól, de püspökök, papok és szerzetesek, egyházi és világi mozgalmak tagjai is haszonnal forgathatják. A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció nevelési válsághelyzetről beszél, különösen az érzelmi és szexuális témákat illetően.

Antropológiai irányvesztés

A kihívást az általánosságban gendernek nevezett ideológia adja, mely tagadja a férfi-nő közötti kölcsönösséget és különbségeket, melyeket pusztán a történelmi-kulturális környezet hatásainak tart. Az identitás eszerint individualista vélemény, ami idővel változhat. Antropológiai irányvesztésről van szó, ami korunk kulturális légkörét jellemzi, aláásva a család szerkezetét is. A gender-ideológia továbbá olyan nevelési projekteket és törvénykezési tendenciákat erőltet, melyek a személyes identitást és az érzelmi intimitást gyökeresen elszakítják a férfi-női biológiai különbözőségtől (ahogy azt az Amoris laetitia – kezdetű apostoli buzdítás is megállapítja). Ebbe a szövegösszefüggésbe ágyazódik a most bemutatott vatikáni dokumentum, amely a meghallgatás, a gondolkodás és a javaslat hármas módszerét kínálja föl.

Nemi különbségek nélküli társadalom?

A nevelésben fölmerülő gender-kérdésről abban az értelemben lehet párbeszédet folytatni, amennyiben az nem az ideológiát érinti, hanem a humántudományos kutatásokat, például, hogy miként élik meg az egyes kultúrákban a férfi és nő közötti szexuális különbözőségeket. Elutasítja azonban a gyermeknevelést is meghatározni akaró egyengondolkodást. A gender-felfogás XX. századi megjelenése a 90-es évektől mostanáig eljutott addig a feltételezésig, miszerint radikálisan szétválasztható a társadalmi nem (gender) a biológiai nemtől (szexus), méghozzá úgy, hogy a gender élvez abszolút elsőbbséget. Ezt úgy állítják be, mint az emberiség fejlődésében elért fontos állomást, amelyben egy nemi különbségek nélküli társadalmat vázolnak föl. A természet és a kultúra közötti növekvő ellentétben a gender-elmélet egy fluid, folyékony dimenzió felé tendál (queer). Az egyén teljes emancipációját támogatja minden eredetileg meghatározott szexualitással szemben, ami maga után vonja a merevnek ítélt kategóriák megszűnését.

Versaldi bíboros: mi mindenkit tisztelünk, de minket is tiszteljenek

Nevelési válságot élünk, ahogyan a dikasztérium vezetője, Giuseppe Versaldi bíboros rádiónknak elmondta. Párbeszédet kell folytatnunk a genderről anélkül, hogy lemondanánk az identitásunkról. Meg kell találnunk a párbeszéd útjait anélkül, hogy szlogenekbe és túlzásokba esnénk. Ezt azonban saját identitásunkból kiindulva kell tennünk. A hitből jövő világosságot le kell fordítanunk észérvekre, mert nagy a zűrzavar és s félő, hogy sok iskolában tudományosnak állítják be az egyengondolatot.

Mi mindenkit tiszteletben tartunk, de elvárjuk, hogy minket is tiszteljenek –

szögezte le Versaldi bíboros.

A dokumentumot sok támadás éri, általában negatívan állítják be világi oldalról.

Forrás: Vatikáni Rádió

Vatikáni dokumentum a genderről