Tisztelt Lelkiatya! Több mint 10 éve egyedül nevelem (nagyszülői segítséggel) a bátyám két gyermekét, akik az édesanyjuk halála után félárvák lettek. Egyikük központi idegrendszer sérült nem beszélő autista, így vele vagyok ápolásin. A gyermek gondozása egész az napomat leköti, fejlesztésekre hordom (van amikor, 140 km távolságra tőlünk), tanítom, fejlesztem, emellett állandó felügyeletet igényel. Mindezek ellenére „megkapom”, hogy nem csinálok semmit és, hogy el kéne mennem dolgozni és nem a szüleimen élősködni (ők támogatják a fejlesztéseket, mert arra már nem elég az ápolási és a családi pótlék). Én úgy gondolom, a beteg gyermek ápolása, gondozása is munka, én ennek a két gyereknek szenteltem az életem, teljesen a családnak adtam az életem, bár hiányzik a tanítás, de így jó nekünk (a szüleim is így tartják jónak). Lehetséges, hogy valakinek a családja a hivatása?

Kedves Levélíró! Gyönyörű, amit a családjáért, a bátyja két gyermekéért tett és tesz! Isten áldja meg érte mind a két kezével. Óriási dolog, ha egy család ilyen terheket, mint az Édesanya elvesztése, a sérült gyermek ellátása nem intézmények segítségével old meg, nem átadja kissé személytelen otthonoknak és ellátórendszereknek ezt a feladatot, hanem szeretettel, családi körben tudja ezeket a nehézségeket megoldani. Nagy áldás ez a bátyja gyermekei és a bátyja számára is, nagy áldás ez mindenki számára.

Azt sohase gondolja, hogy ennek nincsen ’haszna’. Ha a sérült gyermeket állami intézményekre bíznák, annak a teljes költsége olyan magas lenne, ami messze meghaladja a most az Ön otthon-létéből eredő hiányt. Sajnos a gazdasági mutatókat nagyon haszonelvű, a kevesek gazdagodását jelző mutatókkal mérik. Ha például egy tankhajó felborul az óceánon, és óriási erőfeszítéssel a kiömlött olaj egy részét eltávolítják onnan, azt GDP növekedésként jelölik, hiszen a kárelhárítás során rengeteg munkabért, költséget kifizettek. Szegényedett a világ, pusztult a környezetünk, mégis GDP növekedést jeleznek. Ha egy édesanya otthon felnevel 4 gyermeket és közben még ápolja az idős nagyszülőket is, azt 0 GDP növekedésként mérik, azt értéktelennek tekintik, mert semmiféle pénzmozgással nem járt. Valójában azonban ennek a társadalmi, emberi és anyagi haszna is óriási.

Kedves Levélíró! Nyugodjon meg, hogy amit tesz, az gyönyörű, és nagyon értékes. Isten áldja meg érte!

Ha tetszett a cikk, ne felejtse el megosztani a közösségi platformokon, hogy több ember láthassa.

További Lelkiatyához intézett kérdéseket és válaszokat itt talál.