„Sándor, jegyezd meg – Istvánként is –, hogy a fegyvertelenek egyetlen védelme a tisztesség” – írta Ratkó József 1985-ben a Segítsd a királyt! című drámájának ősbemutatója után Csikos Sándornak. A Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész megőrizte ezt a dedikált szövegkönyvet. A sokat forgatott példánynak a címlapfotója is bekerült a debreceni Csokonai Színház kiadásában most megjelent Csikos Sándor kulisszák nélkül című kötetbe. A 80. életévében járó, ma is aktív színész pályafutása során eddig közel 200 szerepet játszott, de István király alakja többet jelentett számára a puszta szerepnél.
A Csikos Sándor kulisszák nélkül című könyv szerkesztője, az életinterjút készítő Kornya István vetette fel, hogy István alakja a színész számára több lehetett a puszta szerepnél. Erre a művész így válaszolt: „Az alatt a pár hónap alatt, amióta Nyíregyházán voltam, azt éltem meg, hogy ’belenőttem’ egy korosztályba. (…) Közös tapasztalatok: sikerek, örömök, keserűségek és kudarcok miatt érzik emberek egy korosztályhoz tartozónak magukat. És nagy dolog, ha van, aki hangot ad nekik. Ratkó ilyen volt. A színész számára különös lehetőség és felelősség, amikor a korosztályának ’hangjai’ rajta keresztül szólalnak meg. A színész egyfajta közvetítő az alkotó és a közönség között úgy, hogy mindhármukat saját koruk zárja egy közösségbe. Ratkó műve különösen közel állt a szívemhez, nemcsak történelmi témája, hanem gyönyörű költői nyelve miatt is…”
Hangsúlyos jelenetek
A Segítsd a királyt! ősbemutatóját nagy várakozás előzte meg. Ez elsősorban az 1983. november 14-én Nyíregyházán indult Hangsúly című hangos irodalmi és művészeti folyóiratnak volt köszönhető. A szerkesztők – Antall István újságíró, rádióriporter, Görömbei András irodalomtörténész, Nagy András László színházi rendező és Ratkó József költő – azzal a szándékkal indította a műsort, hogy ebből minél hamarabb megszülessen a nyomtatott folyóirat. Itt hallhatta először a közönség a dráma részleteit. Ekkor mutatkozott be először István királyként Csikos Sándor. A színész a most megjelent könyvben a kézirat születéséről és Ratkó Józsefről is megemlékezik. „Nagy András műsorról műsorra követelte ki tőle a Segítsd a királyt! részleteit, amelyek el is hangzottak a Hangsúlyban. Ebbe csöppentem én bele, itt jutott rám egyszer egy részlet a drámából. Aztán a szerep rajtam maradt…”
A helyi pártvezetés elbizonytalanodott, amikor a nyíregyházi színház 1984/85-ös évadának műsortervében meglátta Ratkó József Segítsd a királyt! című drámáját. De sem betiltani, sem engedélyezni nem merték. Csikos Sándor visszaemlékezése szerint a pártvezetők Berecz Jánoshoz, az MSZMP Központi Bizottságának tagjához fordultak segítségért, ő nyugtatta meg az aggodalmaskodókat: semmi gond, mehet.
Örök kérdések
A Nagy András László által rendezett 1985. január 12-i ősbemutató nagy siker volt. A kritika jól fogadta, a dráma megkapta a Szép Ernő-díjat. A nyíregyházi színészek az országban több helyen is vendégszerepeltek ezzel a darabbal. Csikos Sándor 1991-ben, akkor már igazgatóként újra műsorra tűzte Ratkó drámáját, de közel sem volt olyan hatása, mint néhány évvel korábban. Hogy mi lehetett ennek az oka? Erre a kérdésre nem tudja a határozott választ a művész. De érdemes odafigyelni a szavára! „Izgatja és komorítja a lelkemet, hogy azok az erkölcsi kérdésfelvetések, azok a nemzeti gondok, amik szerintem ennek a drámának is a tüzét adják, talán azért hullanak érdektelenségbe, mert az életünket valami kisszerűség lengi át. Az ilyen dilemmák hordozói, a nagy formátumú hősök ma nem illenek a színpadokra. Vagy mások volnának az élet, a nemzet dilemmái?”
Csikos Sándor Kósa Ferenc javaslatára 2014-ben a debreceni színházban megrendezte ezt a drámát. A két főszerepet Szalma Tamás és Kubik Anna kapta. A színházi szakemberek szerint jól sikerült ez az előadás is. Mivel a Nemzeti Színházzal közös produkció volt, ott is bemutatták, mégsem elégedett a művész. „Felemás érzéseim vannak…– ismeri be kétségeit. – Örültem, hogy Ratkót újra középpontba lehetett állítani, ennyivel tartoztam neki. Talán bennem is eltúlzott volt a várakozás, az az élmény is mozgatott, hajtott, amit az egykori ügy-jelleg emléke adott. Persze tudtam, hogy ma már minden más, de mégis…”
Vissza az időben, át a határon
A Segítsd a királyt! történetéhez tartozik az is, hogy a nyíregyházi színházban rendezett ősbemutató előtt 1984 nyarán a nagykökényesi olvasótábor résztvevői is előadtak részleteket a drámából.
A kassai Thália Színházban 2000-ben Beke Sándor rendezésében mutatták be ezt a darabot. István király megformálásáért Csendes László megkapta a Sík Ferenc-díjat. Ezután hosszú csend következett. Majd 2014-ben a Ratkó-emlékév alkalmából a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház koprodukcióban állította színpadra az akkor 25 éve elhunyt szerző drámáját – beavató színházi előadás formájában. Máshol nem tűzték műsorra a Segítsd a királyt!
A Csikos Sándor kulisszák nélkül című könyvnek köszönhetjük, hogy most felidézhetjük István király imáját, ahogy azt Ratkó József megírta: „…Juttasd eszünkbe, ki vagy Te, Uram! / S kicsodák ők. És tedd, hogy ne legyünk / gyalázatja a szomszéd nemzeteknek, / ne legyünk csúfja és játékai, / s messzire való maradékaink /rút járom alá ne vettessenek! Ámen.”
A cikk a Keresztény Élet hetilap augusztus 15-22-i lapszámában jelent meg.
- Az aradi vértanúk utolsó szavai
- Minden gyermek üdvözül?
- Katolikus-református házasságban hogyan neveljük a gyermekeinket?
- A Vatikánban már készülnek a karácsonyra
- „Ne hadd, hogy elnyomják magyar nevünket…”
- Boldog Giuseppe Puglisi (1937–1993)
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")