„Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt” – mondja Gyökössy Endre. És ha belegondolunk, a parafrázis nagyon is igaz lehet. Talán az Atya is örül, ha vidámnak lát bennünket, így jól jöhet a naphoz két perc derű.
Mennyei Atyám! A mai napon eddig mindent sikerült jól tennem. Nem pletykálkodtam, nem jöttem ki a sodromból. Nem voltam sem mohó, sem undok, sem rosszindulatú, sem önző. Úgy örülök, hogy eddig mindez sikerült! De pár perc múlva felkelek az ágyból, és utána nagy szükségem lesz a segítségedre. Köszönöm! Ámen.
*
Egy könyvgyűjtő találkozik régi barátjával, aki újságolja, hogy épp a múlt héten dobott ki egy régi Bibliát, amit egy ócska dobozban talált:
„Valami Guten- vagy kicsoda nyomtatta” – teszi hozzá.
– Csak nem Gutenberg? – mered rá a gyűjtő.
– De igen, az.
– Van fogalmad, mit tettél?! Kidobtad az egyik első nyomtatott könyvet! Egy ilyen példány nemrég félmillió dollárért kelt el egy árverésen!
– Ez tuti nem ért annyit. Telefirkálta valami Luther Márton.
*
„Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.”
Forrás: Christianae.wordpress.com