Kezdőlap A lelkiatya válaszol Bűn-e a kézbe áldozás?

Bűn-e a kézbe áldozás?

Kedves Lelkiatya! Újra és újra felbukkan az interneten az az állítás, hogy a kézbe áldozás bűn. Erről kérnék néhány eligazító mondatot.

Kedves Levélíró! Az utolsó vacsorán az apostolok is kézbe áldoztak. Jézus megtörte a kenyeret, és odaadta nekik. Sokáig ez volt az egyetlen módja az áldozásnak. Később alakult az ki, hogy a Szentmisén használt kenyér ostya formájú lett, és még később az, hogy a hívők nyelvre áldoztak. Természetesen a pap mindig kézbe áldozik, pontosabban kezébe veszi Krisztus testét, és így veszi magához. Mindebből nyilvánvaló, hogy a kézbe áldozás nem bűn.

A II. Vatikáni zsinat után a Szentszék 1969-ben újra engedélyezte a kézbe áldozást, ott, ahol a helyi püspöki konferencia ezt jónak látja, és bevezeti. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1986-ban engedélyezte a kézbe áldozást. E szerint a hívőnek joga van megválasztani, hogy nyelvre, vagy kézbe kéri Krisztus Testét. A papnak pedig, ha valamilyen súlyos ok ezt nem ellenjavallja, olyan módon kell őt megáldoztatnia, ahogyan ezt a hívő kéri.

Mindkét mozdulatnak megvan a maga szépsége. A kézbe áldozó hívő átéli azt, hogy Isten a kezünkbe adja magát. Átéli annak a megrendültségét, hogy egy pillanatra a kezén tarthatja Őt. A nyelvre áldozó kifejezi a tiszteletét Krisztus Teste iránt. Kifejezi azt, hogy nincs ember, aki méltó lenne Őt megérinteni. Gyermeki alázattal veszi Őt magához.

Vannak olyan súlyos okok, amelyek a kézbe áldozást bizonyos esetekben nem teszik lehetővé. Természetesen ilyen, ha valakinek piszkos a keze. De még inkább ilyen eset az, ha a papnak félnie kell attól, hogy valamelyik áldozó el akarja vinni Krisztus Testét, hogy meggyalázza, vagy csak tudatlanságból nem veszi magához, hanem valahová elteszi. Ezért történik az, hogy néha nagyobb búcsújáró helyeken, vagy nagyobb tömeget megmozgató rendezvényeken nem áldoztatnak kézbe.