1600 éve, 422. szeptember 10-én választották Jézus Krisztus földi helytartójának szent I. Celesztin pápát. Egész élete Rómához kötődik, az örök városban született. Gyermekkorától kezdve egy római kolostorban élt, tanult, nevelkedett, és készült a papi hivatásra. Életét átszőtte a buzgó imádság, a szorgalmas tanulás, a munka szeretete, az áldozatvállalás, a feladatok lelkiismeretes teljesítése és a szűzanya iránti mélységes tisztelet, gyermeki szeretet.
Rómában volt diakónus, amikor a tehetséges ifjú levitát Szent I. Ince pápa atyai szeretettel felkarolta, és segítette a bontakozó papi hivatás vállalásában, mely a pápai szék elfoglalásával vált teljessé.
Nehéz időben állt az Egyház élén. az eretnekmozgalmak erősek voltak keleten és nyugaton egyaránt. A nesztoriánusok szerették volna tévtanításukat egyetemessé tenni, hogy a Szűzanya nem istenszülő, hanem csak Krisztusszülő. Celesztin pápa kellő bölcsességgel, erős akarattal és határozottan fellépett az eretnekek ellen. Keményen védte az Egyház jogait és tanítását.
Örömmel fogadta és igen nagyra értékelte Szent Ágoston püspök barátságát és támogatását, aki mindvégig hűséggel és szilárd meggyőződéssel segítette a szentatyát a nehéz és küzdelmes kormányzásban.
II. Theodosius császár is látta, hogy komoly gond van az Egyházban. Az erős eretnek mozgalom, az Úr Jézus személye és a boldogságos Szűz Mária anyai méltósága körüli viták sokat ártanak az Egyháznak, és lelki törést idézhetnek elő a hívek lelkében.
A császár 431 húsvét vasárnapján hívta össze a Keleti Egyház összes püspökét, hogy a jelenlevő zsinati atyák tegyék egyetemessé a vitatott hittani tanításokat.
Az I. Efezusi Zsinat 431. június 22-től július 31-ig tartott, melyen a Keleti Egyház összes püspöke jelen volt. A pápa két püspököt és egy papot küldött a zsinatra. A zsinati atyák elvetették a monofiziták tanítását, hogy Jézusban egy természet van. Az egyetemes zsinat elítélte az eretnekeket, és egyhangúlag elfogadta, hogy Jézus Krisztus egyetlen személy, de a két természet által valóságos Isten és valóságos ember.
Az egyetemes zsinat örömmel hirdette ki, hogy a Boldogságos Szűz Mária Jézus Krisztus édesanyja, aki valóságos Isten és valóságos ember, így a Szűzanya theotokosz, istenszülő szent szűz. A zsinat tanítását pünkösd vasárnapján hirdették ki. A zsinati atyák, Efezus városa és a hívek sokasága kitörő lelkesedéssel, buzgó imádsággal és fényes körmenettel fejezte ki örömét, hogy az Egyház elfogadta és egyetemessé tette azt a tanítást, amit nyugaton és keleten a jámbor papság és a hívek őszintén vallottak.
Az Efezusi Zsinat határozatát I. Celesztin pápa örömmel megerősítette, és kötelezővé tette az egyetemes Egyház számára.
Szent I. Celesztin, a zsinat pápája 432. július 27-én visszaadta lelkét a teremtőjének. Szeretett városában, Rómában, a Szent Priscilla temetőben helyezték örök nyugalomra a Szent Szilveszter-bazilika mellé emelt, számára készített mauzóleumban.
817-ben i. Paszkál pápa átvitette I. Celesztin pápa földi maradványait a Szent Praxedes- bazilikába. Az Egyház kezdettől fogva szentként tisztelte, és az ünnepét április 6-ra tette a naptárban.
Szeretettel emlékezzünk a Szűzanyát különösen tisztelő, az Úr Jézus istenségének elfogadtatásáért küzdő pápára, aki nehéz időben, de bölcsen, bátran és atyai szeretettel kormányozta Egyházunkat.
- Emlékezés a száz éve elhunyt Békefi Remigre
- Kivel és miért harcol Mária harcosa? – Dominik Chmielewski
- Egy nagytakarítás is lehet imádság
- Mihez van jogom az egyházi életben?
- A rossz a jón élősködik, mert önállóan életképtelen
- Boldog Luigi Bordino (1922–1977)
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")