Kezdőlap A lelkiatya válaszol Hogyan élhetnék félelem nélkül a halál közelségében?

Hogyan élhetnék félelem nélkül a halál közelségében?

Kedves Lelkiatya! Mostanában egyre több helyzetben került hozzám közelebb a halál témája, részben a saját halálommal kapcsolatban (betegség miatt), részben idős rokon halála miatt, részben egy fiatal barátom és más fiatalok halála miatt, részben ismeretségi körben lévő többgyermekes édesanyák halála miatt, részben kisgyermekek haláláról szóló történetek miatt. Az utolsó csepp a pohárban a fiatal barátom hirtelen halála volt. Azóta elvesztettem a biztonságérzetemet, van bennem egy állandó félelem, rettegés, hogy milyen váratlan tragédia fog következőleg történni. Próbálok bízni Istenben, próbálom helyre tenni magamban az érthetetlen tragédiákat, amik történnek a világban, fejben tudom is, hogy Isten kihozza belőlük a legjobbat, ott van mellettünk ilyenkor is, de a biztonságérzetem mégis teljesen felborult. Tudna esetleg valamit tanácsolni, hogy mit tudnék tenni azért, hogy újra tudjam a hétköznapjaimat félelem nélkül, bizalomban élni?

Kedves Levélíró! A szeretteink halála megrendítő dolog. Mintha belőlünk is meghalna ilyenkor egy darab. A gyász fájdalmán végig kell menni. Nem lehet rövidíteni, vagy eltüntetni ezt a fájdalmas időt. Egészen el sem múlik ennek a fájdalma. Aki szeret, az kötődik, sebezhetővé válik, és így nagy fájdalmakat is át fog élni életében.

Gondoljon arra, ahogyan az elhunyt szeretettei most vannak. Próbálja látni az ő mosolygó, végtelen békét sugárzó arcukat. Ők már minden fájdalmon, nehézségen túl vannak. Isten örök örömében. Akkor tudnak felhőtlenül boldogok lenni, ha azt látják, hogy Ön is szépen éli az életét itt a földön, lassan túlvan a gyász fájdalmán, és szeretetben, mások szolgálatában, hitben él.

Nemrég hallottam egy egyetemista lány tanúságtételét, akinek háromszor megállt a szíve, a halál torkából hozták vissza három alkalommal. A második alkalom után óriási halálfélelem kerítette őt hatalmába hónapokra. Rádöbbent, hogy nincs a kezében biztonságosan az élete, hogy bármikor meghalhat. Rettegett, összezavarodott. Azután rádöbbent, hogy ezzel szembe kell néznie. Az egyik napon higgadtan kimondta: „Lehet, hogy hamarosan meghalok. Semmi biztosíték nincs arra, hogy hosszú életű legyek. De ott is velem lesz az Isten, fogja majd a kezemet, ott vár a halál kapujában kitárt karokkal.” Ettől kezdve a lány félelme elmúlt. Ha a felelem elől menekülünk, akkor azt üzenjük a lelkünknek, hogy a félelem erősebb nálunk, akkor a félelem egyre nő. Ha merünk szembenézni vele, akkor elfut.

Imádkozom Önért, az elhunyt szeretteiért!


betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit Hogyan evangelizáljunk? házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus keresztényüldözés koronavírus kultúra kétségek lelkiatya Magyarország nagyvilág Pál Feri remény segítség szentek szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene áldozás élet életbölcsességek