Megnyitja kapuit a megújult Csornai Premontrei Apátság

A Csornai Premontrei Apátság és templom műemléki rehabilitációját, turisztikai vonzerővé fejlesztését „A Csornai Premontrei Prépostság csornai apátsági központjának (hrsz. 1430/1) turisztikai célú fejlesztése” címen (EGYH-KCP-17-P-0037) Magyarország Kormánya az „Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása” előirányzatból 500 millió forint vissza nem térítendő támogatásra érdemesnek ítélte.

Az innovatív látogatóbarát szolgáltatások létrehozására a Csornai Premontrei Apátság a Széchenyi 2020 keretében meghirdetett „Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés” című pályázati kiíráson a TOP-1.2.1-15-GM1-2016-00013 azonosítószámú projektjével további 199 857 875 forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.

A csornai premontrei prépostságot az Osl nemzetség 1210–20 körül alapította. 1551 után a monostort elhagyták a szerzetesek, az épületek romossá váltak. A török idők elmúltával 1694-ben az elnéptelenedett csornai prépostság a perneggi premontrei apátság, majd 1711-ben a hradischi apátság birtokába került. 1724–27 között renoválták a templomot és a rendházat. 1779–81-ben felépítették a mai főszárnyat, majd 1786-ig a templomon is munkálatok folytak. Az 1786-os feloszlatás után 1802-ben állították vissza a premontrei rendet, a rendház és a templom újjáépítése 1802 és 1808 között zajlott. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, amely csak 1989-ben kezdhette meg ismét működését. A premontrei rend a visszakapott csornai apátság épületét az 1990-es években felújította. Az átfogó, komplex turisztikai fejlesztést és műemléki rehabilitációt megvalósító projektek 2019. augusztus 16-án kerültek átadásra.

A műemléki értékmegőrzést és turisztikai hasznosítást célzó projektek keretében kialakításra került az apátságon végigvezető látogatási útvonal okostelefonos/visualguide-os vezetéssel kísérve. Frissítésre került a meglévő csornai helytörténeti kiállítási egység, a múzeumpedagógia terme, továbbá kávézó és apátsági ajándékbolt került kialakításra. Régi fényében állították helyre a díszkaput, a templom előcsarnokát, a díszlépcsőházat, valamint a premontrei könyvtárat és az apáti kápolnát, amelyek ezután megnyílnak a látogatók előtt.

A fejlesztés keretében a rend 900 éves fordulatos történetét feldolgozó, egyedülálló technikai megoldásokkal felvértezett „Premontrei 900” című kiállítás is megnyitotta kapuit. A történelmi Magyarország, a Magyar Királyság egykori premontrei cirkáriájának bemutatása mellett a kiállításban kiemelt szerepet kap a Csornai Premontrei Prépostság/Apátság nyolcszáz éves történetének a felvázolása. A Csornai Premontrei Levéltárban – és más levéltárakban – végzett forrásfeltárás révén napvilágra került hiteles kutatási eredmények közérthetően, az érdekességek mentén építkező módon, élményszerű formában válnak közkinccsé. Ezt szolgálja az interpretáció élménnyé alakítása, a modern 21. századi kiállításrendezési elvek alkalmazása, a bemutatás újszerű formanyelve, a grafikai koncepció modern és letisztult kialakítása, valamint számos téma – így például a szerzetessé válás lépései, a szerzetesi napirend, a premontrei viselet változásai, a középkori sörfőzés – infografikán történő bemutatása, amely a Z és alfa generáció „tartalomfogyasztási” szokásait és a kortárs vizuálkommunikációs trendeket is figyelembe veszi.

A kiállítás az érzékszervek közül nem csak a látásra kíván hatni, a látogató a több évszázados premontrei sörfőzési hagyományokat ismertető résznél a komlót például meg is tapinthatja, jellegzetes illatát is érezheti; a Mécs László hangját őrző hangszalag digitálisan felújított változatán pedig meghallgathatja a premontrei papköltő versét.

Az információk átadását okostelefonos vezetés, interaktív eszközök és különleges installációk segítik, ezáltal nyerünk bepillantást a rendház lakóinak egykori és mai életébe. A tematikákhoz kapcsolódó részletes szakmai tartalmak a kiállításban elhelyezett érintőképernyős terminálokon érhetők el, ott kerülnek bővebb kifejtésre.

Fontos cél, hogy a Csornai Premontrei Apátság a 21. század embere számára is mintegy a „nyugalom szigete” legyen, a látogató mind vizuálisan, mind atmoszférája szempontjából egy olyan világba érkezzen, amely eltér a hétköznapokban megszokottól, és a kulturált pihenést, ismeretszerzést, a spirituális feltöltődést, valamint a szabadidő minőségi eltöltését szolgálja.

Forrás és fotó: cspal.hu