Tisztelt Lelkiatya! December 28-án emlékezünk a Jézus születése után meggyilkolt gyermekekre, az aprószentekre. Az anyák fájdalma az egekig hatol, de írott szövegben hol található, hogy hol voltak a férfiak, az apák?
Kedves Levélíró! Máté evangéliuma írja le a betlehemi gyermekgyilkosságot (Mt 2,16-18). A leírással Máté utal Mózesre, akinek a születése idején a fáraó elrendelte a fiúgyermekek meggyilkolását, ám Isten megmentette Mózest, a későbbi szabadítót.
Heródes betegesen féltette a hatalmát. Kivégeztette legkedvesebb feleségét Mariamnét, annak testvérét, anyját, három fiát és még 300 gyanúsítottat. Julius Caesar mondta, hogy inkább lenne Heródes disznója, mint fia. Ebbe a képbe teljesen beleillik a betlehemi gyermekgyilkosság. Heródesnek volt Betlehem közelében egy erődje – a Heródion – innen mehettek ki a katonák a mészárlást végrehajtani.
Máté evangélista egy bibliai helyet idéz, hogy kifejezze a tragédia fájdalmát: „Kiáltozás hallatszik Rámában, nagy sírás és jajgatás, Ráhel siratja fiait és nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé.” (Jeremiás 31,15) Jeremiás próféta Ráhel, és általa az édesanyák fájdalmát, sírását emeli ki, de természetesen hatalmas tragédia és fájdalom volt a gyermekek megölése az édesapák számára is.
Nem tudjuk, hogy hány édesapa volt a közelben a gyilkosság idején, hányan voltak távol, kint a mezei munkákon, hányan próbálták megvédeni a gyermekeiket, hányukat ölték meg a katonák.
Az esemény a Biblia egyik legfájdalmasabb jelenete, de sajnos ismétlődik azóta is újra és újra a háborúk borzalmaiban, a terroristák által felrobbantott emberek és hozzátartozóik szenvedésében, a haláltáborokban és kínzókamrákban. A jelenet leírása egyben kiált a békéért, egy igazabb, emberibb, szeretettel telibb világért.