Kezdőlap Egyéb Az áhítat és öröm évtizede – Találkozás Medveczky Ádám karmesterrel

Az áhítat és öröm évtizede – Találkozás Medveczky Ádám karmesterrel

Medveczky Ádám karmester Kossuth-díjas, Liszt- és Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjas, érdemes művész. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. Kilenc éven át volt a Magyar Állami Hangversenyzenekar ütőhangszeres művésze, a Magyar Televízió nemzetközi karmesterversenyének lett magyar győztese 1974-ben. A Magyar Állami Operaház karmestere, örökös tagja, mesterművésze. Prima Primissima díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

És mégis megszólal a pálca címmel megjelent könyvnyi beszélgetésünk után „hét bő esztendő” telt el az Ön életében szívmelengető, remek hangversenyek sorával, az örömteli zenélés jegyében. Szeretettel köszöntjük nyolcvanadik születésnapján.

Elvontságában és indulatai nemességében a zene hasonlítható a legbensőbb fajta imádsághoz, mely csak áhítat, nincsenek konkrét szavai. Az Ön számára áhítat és öröm mindenképp a zenélés?

– A hit és a zene szétválaszthatatlan. Érintettem már, ahogy színre lépett az emberiség, a hitét is zenével fejezte ki. Nem lehet másként a hálaadás, érezték rögtön: olyan valaki uralkodik fölöttünk, akihez mi kevesek vagyunk, és Őt dallal kell dicsérni.

A zenetörténet remekeinek nagy korszakai közül melyek állnak Önhöz legközelebb? A barokk zenétől napjainkig…

– Az egész zeneirodalom Isten áldása, a teremtés édes testvére, természet és teremtés, ez a két szó összefügg egymással. A magyar nyelv csodája. Ha az ember kinéz az ablakon, látja a fákat, a virágzást, a madarak úgy gyülekeznek, mintha mindenütt Assisi Szent Ferenc prédikálna nekik. Milyen csodálatos az Erdőzsongás – Liszt darabjára gondolok, vagy Wagner erdőzsongására, a Siegfried operában… Milyen szép a madarak zenéje Bartók III. zongoraversenyének lassú tételében. Mennyi muzsikában van jelen a természet hangja, szépsége! Három nagy korszak van, ami mindenek fölött áll számomra: a bécsi klasszicizmus, Haydn, Mozart, Beethoven zenéje, az olasz romantikus opera és a magyar nemzeti zene. A zenetörténetnek ez a három korszaka az én mindennapi kenyerem, és ezeket igyekszem hirdetni és műsorra tűzni.

A Zeneakadémia szimfonikus zenekarának hangversenyén, november közepén kizárólag magyar művek szerepelnek. A rektor asszony nem titkolta, hogy a Zeneakadémia alapításának évfordulóján az én születésnapomra is gondolnak épp e műsor által. Erkel Ünnepi nyitánya után vezénylem Liszt szimfonikus költeményét, Az Ideálok című művet, mely elég ritkán hallható. Schiller költeménye ihlette a darabot. Szerepel az esten még Bartók Két arckép kompozíciója, Egy ideális – Egy torz, s végül Kodály népszerű zenekari variációi szólalnak meg: Felszállott a páva – változatok magyar népdalra.    Ezek a zenék számomra csodálatosak. És különösen szeretem a romantikus olasz operákat.

Beszéltünk róla már régebben, hogy míg édesanyja, Érsek Mária korrepetitorként dolgozott az operaénekesekkel, Ön valamelyik páholyban játszott óvodásként. Egyszer egy magas úr a folyosón meg is simogatta a fejét, s valamit szólt németül. Otto Klemperer volt az.

– Lakásunkra is jártak próbálni a híres énekesek, olyan neveket említhetek, mint Simándy József, Gyurkovics Mária, Tiszai Magda, vagy Palcsó Sándor. Jóformán az anyatejjel magamba szívtam a romantikus operazenét, Verdi, Puccini, Donizetti, Rossini muzsikáját. A nevelőapám, Katona Lajos csodálatos bariton énekes volt, végighallgattam vele a Varázsfuvola Papageno-áriáit, Rossini Sevillai borbélyát, Puccini Bohéméletét. Édesapámat sajnos a „felszabadítók” elvitték 1945 februárjában malenkij robotra: nem jött vissza. Nevelőapám gyakran megkérdezte: Ádámka, akarsz-e jegyet az előadásra? Persze, hogy akartam. Tízegynéhány évesen a testvéreimnek bábszínházi operaelőadást rendeztem, Verdi Rigolettója volt a műsor, Gildát egy hajasbaba helyettesítette.

Édesanyám nagyon jól mulatott ezen. Egyébként családi füttyjelünk is a Rigoletto legnépszerűbb áriájának motívuma volt: az asszony ingatag… A karmesteri pályára az a vágy vonzott, hogy egyszer én dirigálhassam a Bohémélet harmadik felvonását, vagy A sevillai borbély fináléját, a Bánk bán Erkel-opera Petúr-Bánk duettjét. Csodálatos kegye a fölsőbb hatalmaknak, hogy nem vettek föl zongoristának a konzervatóriumba. Mulatságos, de utólag úgy látom, „katasztrófa” lett volna, ha fölvesznek, hiszen ez elterelt volna a karmesteri pálya reményeitől. Édesanyám zseniális ötlete volt, hogy válasszak magamnak valami zenekari hangszert, amin jól megtanulhatok muzsikálni. Így lettem Schwartz Oszkár növendéke, aki ütőhangszeres művészek nemzedékeit nevelte fel. Magam is elámultam azon, hogy tizennyolc és fél esztendős koromban az ország első, legjobb zenekarának ütőhangszerese lehettem.

Immár hat évtizedes, tüneményes zenei pályája ekkor kezdődött. Mi volt az első mű, amelynek előadásában közreműködött?

– Jól emlékszem rá, ez egy Brahms remekmű volt, a Haydn-variációk. Az operai álmok sem szakadtak végleg meg, de egy egészen más zenei világba kerültem. Megismertem a teljes szimfonikus irodalmat, a legfontosabb remekműveket Bachtól Stravinskyig. A felvételi próbajátékomon Beethoven IX. szimfóniájának timpani-szólamát kellett játszanom Ferencsik János jelenlétében.

A zenekarban való muzsikálás Ferencsikkel    biztosan felért egy karmesterképző iskolával.

– Igen, 1967-ben elkezdtem készülni a karmesteri pályára. Két év múlva Horváth László diplomahangversenyén vezényeltem Mozart Á-dúr klarinétversenyét. Az általam vezényelt első opera: Mozart Cosi fan tutte, szívszorító, csodálatos indítás volt ez a pályámon. Kistétényi Melinda orgonaművész mondta mindig: az Atya nemcsak a Fiút küldte le, hanem Bachot és Mozartot is.

Simon Erika

A Medveczky Ádám karmesterrel készült interjú a Keresztény Élet hetilap július 11-i lapszámában jelent meg.

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit Hogyan evangelizáljunk? házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus keresztényüldözés koronavírus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek

Medveczky Ádám