Kezdőlap Hírek Borúlátó kép a francia társadalomról

Borúlátó kép a francia társadalomról

A római Szent Péter-bazilikában Franciaországért mutatott be szentmisét a közelmúltban a francia püspöki konferencia elnöke, Eric de Moulins- Beaufort érsek. Beszédében messzemenően kereszténytelenné vált ország képét festette fel. Olyan társadalomét, mely reményét vesztett.

A pápai kúrián és a szentszéki francia követségen dolgozók előtt a reimsi érsek azt mondta, hogy Franciaország ugyan a közelmúltban „hatalmas előrehaladást” tett főleg a „szabadságban és egyenlőségben” való fejlődés vonatkozásában, de ennek a lendületnek vége van. „Mi együttesen nem vagyunk biztosak többé abban, hogy holnap jobban leszünk, mint ma. Hazánk együttesen nem akar hinni ebben a »még jobban, mely máshonnan vagy fentről jövő eszmében«” – mondta a püspökkari elnök. Franciaországban „régen meg voltak győződve, hogy a földi élet az örök élet előkészítése”. Ám ezt a meggyőződést feladták.

De Moulins-Beaufort érsek nem maradt meg ennél a borúlátó megállapításnál. Arra bátorította a keresztényeket, hogy ott vállaljanak szerepet, ahol „a nyugati társadalmak igencsak frusztrált társadalmak”. Örömet és reményt hordozni „azok missziója (küldetése), akikben él a hit kegyelme. A keresztényeknek tudniuk kell, hogy „reményük a közjó szolgálatában energiát ad nekik.”

Franciaország mai határai a római birodalom egykori Gallia tartományáéval esnek egybe. A 2–3. században már elterjedt itt a kereszténység. A későbbi Franciaországot a középkorban „az Egyház legidősebb leányának” hívták. A „francia” név onnan származik, hogy az 5–9. században a frank birodalom területe volt, melynek legnagyobb uralkodója Nagy Károly császár volt. E birodalom nyugati részéből alakult ki Franciaország. Előbb a Karoling, majd a Capeting, a Valois, végül a Bourbon házból való királyok uralkodtak. A francia királyság fénykora a 17. századra esett.

1789-től az ún. nagy francia forradalom a királyságot megdöntötte, terroruralma az Egyházat javaitól és hatalmától megfosztotta, sok egyházi ember lett vértanú. A forradalom után Napóleon császársága következett (1799– 1814) hódító háborúkkal. 1830-ban és 1848-ban két forradalom után 1852- től III. Napóleon császárságát a francia–porosz háború, majd ismét egyházellenes forradalom követte. Az I. világháborúban a győztes szövetség, az antant tagjaként minket is sújtott a trianoni országcsonkítással.

A közélet és a vallások között a laicizmus az elv, mely szerint az állam nem avatkozik az ország vallási közösségeinek életébe, de nem is támogatja azokat. A templomok állami tulajdonban vannak, de szabad egyházi használatban.

A katolikusnak kereszteltek aránya egy amerikai felmérés szerint 83-88 százalék. Más felmérés szerint a hívők közül (legalábbis anyakönyvi értelemben) 62 százalék katolikus.

Rosdy Pál