Mindannyian Isten gyermekei vagyunk?

Kedves Lelkiatya! Régen azt tanultam, hogy az ember a keresztség által lesz Isten gyermeke és a mennyország örököse. Most meg már többször is hallottam, hogy mindannyian Isten gyerekei vagyunk. Régen még úgy tanították, hogy az a gyerek aki nincs megkeresztelve, az nem üdvözül. Most mi az igazság? Mi értelme lenne a keresztségnek, ha anélkül is Isten gyermeke mindenki, és anélkül is üdvözül minden gyermek?

Kedves Levélíró! A keresztség nélkül meghalt kisgyermekek üdvözülnek, hiszen semmilyen bűnt nem követtek el. Az üdvösség rendes útja a hit, a megtérés, a szentségekben való részesedés. Az üdvösség azok számára nyitott, akik szabad döntésükkel igen mondanak Isten kegyelmi ajándékára, Jézusra, és ennek a kimondott igennek megfelelően alakítják az életüket (Mt 7,21-22).

Azonban vannak rendkívüli útjai is. Az a sok millió ember, aki a kereszténységről nem hallott (pl. az amerikai indiánok a missziók megérkezése előtt), szintén üdvözülhetnek, ha a lelkiismeretük szavát követik, a szerint élnek (Lumen gentium 16: „Az isteni Gondviselés azoktól sem tagadja meg az üdvösséghez szükséges segítséget, akik önhibájukon kívül nem jutottak el Isten kifejezett ismeretére, de — nem az isteni kegyelem nélkül — iparkodnak becsületesen élni. Mert ami jó és igaz van náluk, azt az evangéliumra való előkészületnek értékeli az Egyház és Isten adományának tartja, aki megvilágosít minden embert, hogy végül élete legyen.”).

Ez azonban sok esetben sajnos nem valósul meg. Így írja a szent zsinat: „Az emberek azonban gyakran, mert a Gonosz rászedte őket, belevesztek okoskodásukba és Isten igazságát hazugsággal cserélték föl azáltal, hogy inkább szolgáltak a teremtménynek, mint a Teremtőnek (vö. Róm 1,21.25), vagy Isten nélkül élve és meghalva ebben a világban a végső kétségbeesés fenyegeti őket. Ezért Isten dicsőségére és mindannyiuk üdvösségének előmozdítására az Egyház, emlékezve az Úr parancsára: „Hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15), gondosan törekszik arra, hogy támogassa a missziókat.” (Lumen gentium 16)

Az „Isten gyermeke” kifejezést több értelemben lehet használni. Tág értelemben minden ember Isten gyermeke, hiszen az Ő teremtményei vagyunk (ApCsel 17,28-29), akiket Ő végtelenül szeret, akiket üdvözíteni akar (1Tim 2,4).

Szoros értelemben azok Isten gyermekei, akik újjászülettek a Krisztusba vetett hit által (Jn 1,12).