Kezdőlap Az év minden napjára „Odafönn találkozunk” – Kaszap István emlékére

„Odafönn találkozunk” – Kaszap István emlékére

Kaszap István
Kaszap István (1916–1935) mindössze 19 évet élt, rövid életével példát mutatott arra, hogy ilyen fiatalon is el lehet jutni az életszentség magas fokára.

Székesfehérváron született, s élete nagy részét is ebben a városban töltötte. Gyermekkorának indulatos, makacs természetén nagy küzdelem és sok-sok kudarc után sikerült úrrá lennie. A hatodik gimnázium első félévében kapott meglehetősen gyenge bizonyítvány után pontos, szigorú napirend szerint készült óráról órára. Az eredmény a kitűnő érettségi volt.
Gyermekkorában egészséges volt, gimnazista évei alatt sokat sportolt, sőt tornászbajnokságokat nyert. Az érettségi után felvették jezsuita novíciusnak, s ekkortól haláláig kisebb megszakításokkal állandóan betegeskedett. Ismételten begyulladt a mandulája, néha annyira, hogy a hangját is elveszítette, majd az ízületeire ment a gyulladás, megdagadt a bokája, és ujjain, nyakán, arcán kelések keletkeztek. Később orrvérzések, gennyes mellhártyagyulladás, kelések, rosszindulatú tályogok követik egymást. Egymás után távolítják el testéből a kisebb-nagyobb tályogokat, daganatokat, melyek mindig újratermelődnek. Egészségi állapota miatt elküldik a jezsuita noviciátusból, így ismét hazakerül. Isten akaratát úgy akarja fogadni mint a legfőbb javát és boldogságát. Felírja magának egy papírra – hogy mindig szeme előtt legyen – Lisieux-i Szent Teréz szavait: „Emlékezzél, hogy a te szent akaratod az én nyugalmam és egyedüli boldogságom. Átadom magam, és félelem nélkül elalszom a te karjaid között, ó isteni Üdvözítőm”. Otthon ismét belázasodik és kórházba kerül. Torka mind dagadtabb, fulladozni kezd, ezért gégemetszést végeznek rajta. Írásban papot kér a mellette virrasztó nővértől, aki – miután az éjszakás nővér a gyógyulásban bízva megtagadta kérését – sietve keresi meg a kórház lelkészét. Mire visszaérkeznek, a beteg már elveszítette eszméletét. Így vette az utolsó áldást és a pápai feloldozást. Félórával később átment a mennybe Urához, Istenéhez.
Utolsó üzenete – erőtlen, kissé kusza írással – a szüleihez szólt: „Isten veletek! Odafönn találkozunk. Ne sírjatok, mennyei születésnap ez. A jó Isten áldjon meg benneteket!”

Kiből lesz szent?

Kép: Wikipédia