Kezdőlap Egyéb Szolgálat alázattal és odaadással

Szolgálat alázattal és odaadással

Kolumbán – született György – Csilla, a gyergyótekerőpataki, kilyénfalvi és gyergyóújfalvi általános iskolák vallás- és földrajztanára 1967. június 22-én látta meg a napvilágot Gyergyószentmiklóson, György Imre és Tódor Julianna harmadik gyermekeként. A tekerőpataki szülői házban nőtt fel; szüleihez, nemrég eltávozott Zita nővéréhez és a közelben élő Károly bátyjához mindig is szoros szálak fűzték, mint ahogyan családja, rokonsága többi tagjához is. Ragaszkodóvá, erős kötődésűvé és jószívűvé formálta őt a hagyományos neveltetés, az összetartó falusi közösség és a mély istenhit. Anyai nagymamája, Jakab Julianna és a hitvalló gyulafehérvári püspök, Jakab Antal édestestvérek voltak, Csilla tehát a püspök másodunokahúga. Mindig nagy tisztelettel nézett a jeles rokonra, és eszményképnek tekintette őt. Ezt az évek során számos módon kifejezésre juttatta és juttatja ma is.

Tekerőpataki általános és gyergyószentmiklósi középiskolai tanulmányai után Csilla elvégezte Gyulafehérváron a hitoktatóképzőt, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Hittudományi Karán letette a különbözeti vizsgákat, és megszerezte az állam által is elismert hittanári diplomát. Ugyancsak Kolozsváron elvégezte román nyelven a földrajz szakot, hogy teljes állásban mindvégig szülőfalujában maradhasson, az ott élő gyermekeket nevelhesse hitre, szülőföldszeretetre. A tanári szak minden fokozatát elnyerte, így a címzetes tanári cím birtokosa.

Hitoktatói diplomájához 1998-ban Jakab Antal élete és munkássága címmel írt szakdolgozatot, az egyházmegyében elsőként dolgozva fel nagybátyja történetét. 2010-ben letett, egyes fokozati vizsgájához írt, Vallási és népi hagyományok továbbadása a vallásoktatásban című dolgozatában pedig a Tekerőpatakon ma is élő népszokások ápolásának és továbbadásának fontosságára mutatott rá. Csilla a hagyományőrzést is a kötelező tanári feladatok közé sorolja. Különös gonddal igyekszik az ünnepek, ünnepkörök igazi tartalmára irányítani neveltjei és falusfelei figyelmét. A Magyar Közoktatás folyóiratban erről így nyilatkozott: „Számomra ez a falu mindig biztonságot, otthont nyújt. Az utcán ismerős arcokkal találkozom, minden szegletét ismerem. Gyökereim innen erednek – ezért is kutatom az ősök életmódját, ünneplési szokásait.”

Kolumbán Csilla életét a pedagógiai, hittanári, kulturális, közéleti és szociális tevékenység, a népi és vallásos hagyományok ápolása, felújítása és őrzése, a keresztény kötelességből fakadó jótékonykodás jellemzi. Hittanolimpiászok, földrajzversenyek, tematikus vetélkedők, kórus-, furulyás- és blockflöte-találkozók, szavalóversenyek, néptánctanítás, nemzeti ünnepi megemlékezések, anyák és apák napi műsorok, kortárs találkozókra, házassági évfordulókra, termésnapra rendezett ünnepségek, Tarisznyás Márton-emléknapok, testvériskolai programok, adventi rendezvények, Szállást keres a szent család kilenced, karácsonyi pásztorjátékok, nagyböjti passiók, elsőáldozási műsorok, adventi és nagyböjti lelkinapok, ünnepi műsorok a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon lakóinak, autóbuszos osztálykirándulások, gyalogtúrák, cikkírás a helyi Barázdába és más lapokba… felsorolni is nehéz, mi mindennel foglalkozik a tantermi oktatáson kívül.

Amikor 2014-ben átvette a Jakab Antal-emlékdíjat, az őt laudáló Csedő István plébános így fogalmazott róla: „Kolumbán Csilla tudta, hogy a munkában az emberi személy bontakozik ki, a munkában és a munka által válik az ember azzá, akinek lennie kell. A rendszeresen végzett munka komoly, pozitív nyomokat hagyott emberségén. Abban a hitben dolgozott, hogy a becsülettel, szakértelemmel végzett munka mélyíti a tudást és növeli a lelkiismeretet. Tudta, hogy a munka személyiséget formáló hatása mellett közösségbe kapcsolja az embert, sőt igazi közösséget hoz létre. Így lesz és lett az ő esetében a munka hőstett, nem a pillanaté, hanem egy egész életé.”

Tizenöt éve minden márciusban megrendezi a Jakab Antal élete és munkássága című regionális vetélkedőt, illetve az utóbbi időben a nem verseny jellegű, hanem élménypedagógián alapuló Jakab Antal-emléknapot. Ezenkívül minden Nagycsütörtökön zarándoklatot szervez diákjainak Gyulafehérvárra a krizmaszentelési szentmisére. Az egyháztörténelem tanításakor sem feledkezik meg Jakab Antal püspökről, nagybátyja halálévfordulóján pedig minden évben szentmisét mondat érte. Az egyházmegyében ő teszi a legtöbbet a mártírsorsú erdélyi főpásztor emlékének ápolása terén.

S hogy mi ad erőt Csillának mindehhez a sokrétű tevékenységhez, arról Csedő István plébános a hivatkozott laudációban így fogalmazott: a tisztelet a nagy elődök, önmaga, hivatása és közössége iránt, valamint a hűség – hűség a munkához, a feladatokhoz, a szavakhoz, az eszméhez, az eszményekhez, a barátaihoz, a falujához, a népéhez, amit alázatos és odaadó kitartással szolgál.

A világ ma nem a lelki oldalt támogatja, túl nagy hangsúlyt fektet a materiális dolgokra. Attól senki nem lesz jobb szülő, ha minél többet vásárol a gyermekeinek. A gyermekeknek odafigyelésre, megértésre, minőségi együttlétre van szükségük. Minden ember – és minden gyermek – szeretetélményre vágyik leginkább” – fejti ki. Az bizonyos, hogy Csillától szeretetélményt kap mindenki, gyermek és felnőtt egyaránt, méghozzá nagy dózisban.

Kolumbán Csaba a hitves- és egyúttal pedagógustársa is. Két gyermekük született: Kata-Szilvia és István, akiket szeretetben neveltek és a legszebb emberi erényekkel felruházva indítottak el a nagybetűs életbe. Gyermekeik immár négy kisunokával tették őket boldog nagyszülőkké. Az anyaságról és a nagymamaságról Csilla így vall: „Semmivel össze nem hasonlítható érzés. Az Úristen most lehetőséget ad arra, hogy mindazt a szeretetet és gondoskodást, amellyel valaha édesanyám ringatott, továbbadhassam gyermekeimnek és unokáimnak. Így él tovább az anyai szeretet nemzedékről nemzedékre.”

Varga Gabriella

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit Hogyan evangelizáljunk? házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene áldozás élet életbölcsességek