Kezdőlap Egyéb Alázat, jámborság és gondoskodó szeretet – Boldog Gizella

Alázat, jámborság és gondoskodó szeretet – Boldog Gizella

„Milyen kegyelme a jó Istennek, hogy a magyar történelem kezdetén mindjárt egy egész szent családot állít oda a magyarság elé. Amint a kereszténység kezdetén ott van a Szent Család: Jézus, Mária és József, amely élő példájával felel meg mindenre, amit a keresztény ember kérdezhet, a magyar kereszténység kezdetén is ott van egy szent család: István, Gizella és Imre herceg.” –    Sík Sándor idézett gondolatai egyszerre hívják fel figyelmünket Isten jóságára és arra a fontos küldetésre, amit a magyar „szent család” töltött be népünk életében. Hármuk közül legkevésbé a feleséget és édesanyát ismerjük. Gizella alakja és küldetése máig háttérben marad az államalapító szent király és tragikusan elhunyt fia, Imre árnyékában.

Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő lánya 985, más források szerint 980 körül látta meg a napvilágot. A vallásos lelkületet már családjában magába szívta. Három testvére közül Brigitta apáca, Brúnó püspök lett. Bátyja, II. Henrik bajor herceg, majd német király, 1014- től német–római császár a kereszténység megszilárdítására törekedett országában. Ma feleségével, Kunigundával együtt szentként tiszteli az Egyház. Gizella ugyancsak vallásos neveltetésben részesült, és fogékony is volt a hit igazságai iránt. Gyermekkorától vonzotta a szemlélődő szerzetesi élet. Amikor a magyarok fejedelme, Géza megkérte a kezét fia számára, végül mégis igent mondott.

Gizella és István frigyét kezdetben nem mindenki nézte jó szemmel a német udvarban. Különösen nagynénje ellenezte házasságukat. Gerberga, aki apácafőnöknőként szívesebben látta volna jámbor unokahúgát is a kolostor falai között, kemény próbák elé állította a „barbár” herceget. István azonban minden próbát kiállt, tiszteletteljes viselkedésével, alázatával sikerült megnyernie leendő hitvese családjának rokonszenvét. Még a szigorú Gerbergának is el kellett ismernie, hogy a magyar fejedelem fia lelke mélyéig katolikus, művelt és jólelkű ifjú. Gizella maga is megértette, hogy Isten akaratát azzal követi, ha saját vágyáról lemondva a házasságot választja, és ezáltal részt vesz egy idegen nép megtérítésében.

A két fejedelmi sarj esküvőjét a kölni dómban tartották 996-ban. Gizella ezután udvarhölgyei és német lovagok kíséretében követte férjét új hazájába, amelynek sorsát kezdettől szívén viselte. Isten iránti szeretete és a nagy női szentek példája arra ösztönözte, hogy tevékeny szerepet vállaljon Krisztus tanításának megismertetésében. Mindent megtett, hogy a keresztény szellem megerősödjön a magyarok szívében. Férje hűséges társa volt a templomok alapításában. Veszprémben apácazárdát alapított, de több más zárda alapítását is támogatta.

Istvánnal harmonikus házasságban éltek. Kapcsolatuk kölcsönös megértésen és egymás iránti nagyrabecsülésen alapult, amelyet tovább mélyített a közös hit és a nagy, nemes célok, amelyekért mindketten készek voltak lemondani saját, személyes vágyaikról. Gizella példás feleség és édesanya volt. Királynőként és családanyaként is megőrizte mély vallásosságát, ártatlanságát, szelídségét. Gyengéd szálak fűzték férjéhez. Gyermekeiket a keresztény tanítás szellemében nevelték. Bizonyos, hogy a mélyen vallásos édesanya példája és nevelése is fontos szerepet játszott a fiatalon elhunyt Imre herceg jellemének alakulásában.

A királynő alattvalói iránt is anyai szívvel viseltetett, jótékony szeretetét különösen a rászorulók áldották. A korabeli szokásokat követve, férjéhez hasonlóan nagylelkű adományokkal támogatta a szegényeket. De a nép erkölcsi, lelki és szellemi fejlődését is szívén viselte. Abban a korban az asszonyok egyik legfontosabb feladata volt a kézimunka. Gizella nagyon szépen varrt és hímzett. Az ő keze munkájának tartják többek között a máig fennmaradt híres koronázó palástot is. Udvarhölgyeivel, valamint a veszprémi zárda apácáival több száz miseruhát, liturgikus ruhákat és textíliákat készítettek az újonnan épülő templomok felszereléséhez.

Sok más szenthez hasonlóan Gizellát sem kerülték el a szenvedések. Új hazájában kezdetben a honvágy gyötörte. Később gyermekei halálát kellett elfogadnia. Különösen megviselte a trónörökös Imre herceg elvesztése. Férje halála után fájó szívvel nézte az országban kitört viszályokat. Személyesen is sok megaláztatást és üldöztetést kellett elviselnie.

Mindezek hatására az özvegy királynő egyre inkább visszahúzódott a társadalmi élettől. Egyes történetírók szerint Magyarországon hunyt el 1050 előtt. A legtöbben, főként a német történészek azonban egyetértenek abban, hogy Gizella férje halála után hazatért szülőföldjére, Bajorországba, ahol fiatalkori álmát követve, apácaként fejezte be földi életét. A passaui bencés kolostor tagja, később apátnője lett. Az ezekről az éveiről ránk maradt források kiemelik alázatát és jámborságát, valamint a bajba jutottak iránti gondoskodó szeretetét. Minden nehézséget türelemmel viselt, elöljáróként nővértársai számára inkább anya volt, mint főnöknő.

Valószínűleg 1059-ben hunyt el, május 7-én. Passauban helyezték örök nyugalomra. Sírja ma zarándokhely. Bár hivatalosan nem emelték oltárra, az Egyház századokon át szentjei között tisztelte a magyarok első koronázott királynőjét.

Koncz Éva

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit Hogyan evangelizáljunk? házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene áldozás élet életbölcsességek