A magyar kormány döntése értelmében, a Nemzeti Hauszmann Program keretében kerül sor a Budai Vár rekonstrukciójára. A Várnegyed megújult terei és épületei a városrész fénykorát, a 19. és a 20. század fordulóját idézik. A nagyközönség ez év augusztus 20-tól láthatja a Palota déli összekötő szárnyában található Szent István-termet, a századforduló magyar iparművészetének pompás alkotását.
Hauszmann Alajos tervei alapján a XIX. század végén bővítették a budai várpalotát. A déli összekötő szárnyban található 11,72 m hosszú, 6,41 széles és 5,50 m magas Szent István-terem belső kialakítását is Hauszmann Alajos irányította, aki a magyar iparosok, iparművészek legjobbjait kérte fel a munkák végzésére. A belső kialakításban többek között Zsolnay Vilmos, Thék Endre működött közre. A falakat selyemkárpittal fedték be, megszakítva a Zsolnay gyár által pirogránitból gyártott, falba mélyesztett hét Árpád-házi királyt és három Árpád-házi szentet ábrázoló képpel. A terem központi helyén a Zsolnay Vilmos gyárában készült 4,7 méter magas és 2,8 méter széles, közel másfél tonnás kandalló áll, melynek párkányára a névadó mellszobrát helyezték. A intarziás parkettákat három árnyalatú fából rakták össze.
A pompás berendezést – Ferenc József rendelkezése alapján – az 1900. évi Párizsi Világkiállításon is bemutatták, nagy sikerrel. Az elkészített terembelsőt Thék Endre Üllői úti bútorgyárában szerelték össze, majd szétszedve szállították Párizsba, ahol újra felépítették. A mesterek díjak sorát nyerték el, többek között a világkiállítás nagydíját.
A párizsi kiállításon bemutatott berendezést ezt követően szétszedték, és végleges helyére, a budai palotába vitték, ahol 1902-ben avatták fel, a termet megnyitották a nagyközönség előtt. A látogatók személyenként 30 krajcár belépési díj ellenében a várpalota több helyiségét is megtekinthették. Trianon tragédiája után az elcsatolt területekről jövő látogatók a belépőjegy felét fizették. 1916 decemberében IV. Károly király innen indult koronázására.
A Szent István-terem szépségében neves személyiségek, így Edward walesi herceg, Fushimi japán hercegnő és elnöki ciklusa után Theodore Roosevelt is gyönyörködtek.
A Budavári Palota épülete a második világháború alatt a bombázások és a hetekig tartó tűzvész miatt nagyon nagy károkat szenvedett, a pusztítás a Szent István-termet sem kímélte: a helyiség teljesen kiégett, berendezése megsemmisült.
A háború utáni kommunista rezsim szerint a várpalota a múltat jelképezte, így a még megmenthető épületeket sem hozták rendbe, lebontották, illetve raktárnak használták azokat.
A Hauszmann-terv keretében Rostás Péter műépítész irányításával indult meg az újjáépítés. A hazai legjobb mesterek mintegy 20 műhelyében több száz ember látott munkához. A Zsolnay gyár elkészítette a szentek, a királyok pirogránit képét és magát a kandallót Szent István mellszobrával. A parkettát, a berendezési tárgyakat fotók alapján alkották meg.
Érdekesség, hogy annak idején a romok eltakarításánál egy kislány a sitt között meglátta a kandalló egyik színes csempéjét, megtartotta, most, felnőttként átadta az építőknek. A színek rekonstruálásában ez a cserép is segített.
A terem előtt feltűnik Szent István 1635-ben készült, Zágrábban őrzött hermája, melyet az Egyház adott át a kiállításnak. A terembe lépve Havadtőy Sámuel világhírű magyar művész alkotását látjuk: a tíz ajtó Szent István intelmeit idézi fel. Az alkotást egy kisfilm egészíti ki, amelyen a magyar kulturális élet szereplői mondanak el egy-egy gondolatot az intelmekből, így Böjte Csaba atya, Egerszegi Krisztina, Bodrogi Gyula.
Tisztelet, köszönet az egykori alkotóknak és a mostaniaknak is a csodálatosan szép rekonstrukcióért, amely megmutatta és megmutatja ma is a világnak a magyar mesterek tehetségét, mesterségbeli tudását.
- Bűn, ha nem tudom elfogadni az ökumenizmust?
- A magyar keresztény kultúra háza
- Szent Vincenzo Grossi (1845–1917)
- Bűn, ha reformátusként katolikus misére járok?
- Végső búcsú Kozma Imre atyától
- A pápa a visszaélésekről: Vigaszt és segítséget kell nyújtanunk
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
