Balatoni Sándor orgonaművész, zeneszerző. Zongorázni, majd orgonálni tanult. A Pécsi Tudományegyetemen szerzett diplomát. A 2022 őszén kiírt Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program által támogatott és a Pueri Cantores Nemzetközi Egyházzenei Szövetség jegyében meghirdetett „In terra Pax” zenei pályázat I. helyezettje lett. Művét a 2023 őszén megrendezendő Katolikus Ifjúsági Kórustalálkozón hallhatja a közönség.
„Hálás vagyok szüleimnek, mert nagyon szép és tartalmas gyerekkorom volt húgommal együtt. Pécsett születtem és nőttem fel, sok időt töltöttem nagyszüleimmel Mágocson és Bikalon. Az első zenei lépéseimet Megyimóreczné Schmidt Ildikó nagyszerű zongoratanárnőmnek köszönhetem, ő tanácsolta szüleimnek, hogy írassanak zeneiskolába.
Anyai nagymamám hosszú éveken keresztül volt házvezetőnő Molnár Ottó atya mellett. Egyszer, ötödikes koromban, amikor a kántor lebetegedett, végigorgonáltam egy teljes misét Bikalon. Valójában az egyházzenei indíttatásomat is ennek köszönhetem. Pécsi plébániákon voltam hittanos, ott ismerkedtem meg Dobos Laci bácsival, aki a hittanoktatás mellett zenetanár is volt, és később a Piusz- templom kórusát is tőle vettem át.
Leginkább azok a plébánosok voltak rám nagy hatással, akik mellett szolgáltam, így Molnár Ottó atya mellett Kövesi Ferenc atyának és a már sajnos elhunyt Lőrincz Sándor atyának köszönhetek sokat” – emlékszik zenéhez fűződő gyerekkori emlékeire Balatoni Sándor.
Pécsett végezte az általános és középiskolát, majd az egyházkarnagyképzőt Budapesten, a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézetben. A Pécsi Tudományegyetemen karvezetés, majd orgonatanári diplomát szerzett. A doktori képzése alatt egy évet a New York-i Eastman School of Musicban tanult. Több mesterkurzuson is részt vett Németországtól kezdve Anglián át Amerikáig.
„Zongoratanulmányaimnak köszönhetően tudtam egyenesen átülni az orgonapadra, ezért nagyon hálás vagyok egykori tanáromnak és első orgonatanáromnak, Szamosi Szabolcsnak is, aki a középiskolai éveim végén terelgetett az előadóművészi pálya felé.
Kántorként különböző pécsi plébániákon működtem a kilencvenes évek végétől, idén januárig pedig 21 éven át a Piusz-templomban szolgáltam. Pécsi zeneiskolákban is tanítottam, majd az egyetem elvégzése után kerültem a Pécsi Tudományegyetemre. Itt ismertem meg a feleségemet is, Schultz Jennyfert, aki operaénekesként diplomázott 2020-ban. Egy gyermekünk született, Emília, aki most múlt egyéves.
Nagyon megtisztelő első díjat nyerni egy kórusműpályázaton, mivel szerencsére nagyon sok jó zeneszerzőnk van. De leginkább azért örülök a díjnak, mert így a díjazott művem lesz a szeptemberi Katolikus Ifjúsági Kórustalálkozó himnusza, és több száz gyermek előadásában hallhatom majd.”
Már első zeneiskolai évei alatt, kisiskolásként is szeretett kottázni egyszerű dallamokat. Az első önállónak nevezhető műveit orgonára írta még az általános iskola vége felé.
„Igazán komolyan csak húszéves koromban kezdtem el komponálni, miután Győrffy Istvánnál tanultam zeneszerzést a pécsi konzervatóriumban. Ezzel párhuzamosan a budapesti egyházkarnagyképzőn Koloss Istvánnál tanulhattam orgonát, improvizációt és zeneszerzést.
Jelenleg is kórusműveken dolgozom, de szeretem a kihívásokat, és nagyobb szabású művek is vonzanak. Tavaly szeptemberben a Bartók Béla férfikar és a Pannon Filharmonikusok mutatták be egy világi oratóriumomat a pécsi Kodály Központban. De nagy öröm volt korábban hallani egy zenekaros misémet és a passiómat, így biztosan fogok még a közeljövőben nagyobb műveket is komponálni.
A Pécsi Tudományegyetemen tanítok adjunktusként, valamint két éve intézetigazgató-helyettesként is részt veszek a Művészeti Kar életében. Megtisztelő volt, hogy Kertész Attila Liszt-díjas karnagy nekem adta át a Mecsek Kórus vezetését 2016-ban, de gyakran zenélek a Pannon Filharmonikusokkal is. 2022 novemberében a texasi orgonafesztivál záró koncertjén orgonálhattam, 2023 márciusában pedig egy egyházzenei sorozatban fogok szólóestet adni St. Louisban.”
Kérdésemre a művész úr elmondta, hogy nagy rajongója Bachnak, Mozartnak, Lisztnek, Bartóknak, Kodálynak. Szeret „kutakodni”, új, ismeretlen műveket felfedezni.
„Az utóbbi években lenyűgöznek Zelenka és Lotti egyházzenei alkotásai, melyeket nem igazán ismernek a zeneszeretők. Különösen sokat foglalkozom magyar kortárs művekkel.”
Arról is faggattam Balatoni Sándort, milyen lehetőséget lát a mai kor egyházi zenéjével kapcsolatban.
„A könnyűzene térhódításával ma már sokkal több lehetőség van, mint az elmúlt évszázadokban, amikor a szakrális és a világi zene gyakorlatilag kéz a kézben járt. Igazán nagy és felelősségteljes feladatnak azt látom, hogy azok a művek, amelyeket mi zenészként a hívek és a hallgatóság elé tárunk, megfeleljenek a piuszi elvárásoknak: szent, művészi, egyetemes. Úgy gondolom, hogy egy ilyen ifjúsági kórustalálkozó kiváló fórumot biztosít a gyermekeknek. Itt is fontosnak tartom, hogy énekelhető, szerethető, dúdolható és többnyire modern, mai zenével találkozzanak a résztvevők. Olyan lesz a közízlés 15-20 év múlva, amilyennek mi ezt ma alakítjuk. Akiknek fiatalon volt lehetőségük minőségi zenei előadásokban részt venni és ezekből élményt meríteni, sokkal igényesebb „zenefogyasztók” lesznek felnőttként is, és majd az ő gyerekeiknek is feltehetően ezt a szemléletet próbálják átadni.”