„Pietróm, már csak néhány nap, egészen elérzékenyülök, ha arra gondolok, hogy az oltár elé állunk és részesülünk a szeretet szentségében. Isten munkatársai leszünk a teremtés művében: gyermekeket ajándékozhatunk Neki, akik majd Őt szeretik, és Neki szolgálnak. Pietróm, vajon olyan feleség és anya leszek, amilyet magadnak elképzeltél? Nagyon szeretnék, mert Te megérdemled, és én annyira szeretlek” – vőlegényének írt levelében fogalmazta meg ezeket a megható szavakat a XX. század közepén egy fiatal olasz orvosnő, Gianna Beretta, akit ma a hősies anyai szeretet példaképeként szentjei között tisztel az Egyház.
Gianna Beretta az észak- olaszországi Magenta városában látta meg a napvilágot mélyen vallásos szülők gyermekeként, 1922. október 4-én. Tizenkét testvére közül ketten a papi hivatást választották, egy lánytestvére pedig apáca lett. Az otthon melege, szülei példája bizonyára nagy hatással voltak Gianna későbbi életére, hivatására. Különösen sokat jelentett számára édesanyja szerető gondoskodása.
Gianna szívében is jó talajra hullottak az elvetett magok. Gyermekkorától komoly és rendszeres lelki életre törekedett. Még nem töltötte be hatodik évét, amikor 1928-ban először járulhatott a szentáldozáshoz. Két évvel később a bérmálás szentségében is részesült. Tizenhat éves korában részt vett egy zárt lelkigyakorlaton, ami különösen megérintette. Ekkor határozta el, hogy tudatosan kerülni fog minden halálos bűnt, és mindent Jézus iránti szeretetből akar tenni.
Nem sokkal ezután kitört a második világháború. Több személyes tragédiát is átélt ezekben az években. Legközelebbi családtagjai közül először egyik nővérét vesztette el még 1937-ben, majd édesanyja és nem sokkal később édesapja halálát kellett feldolgoznia.
1949-ben Gianna Berettaorvosi diplomát szerzett, és magánrendelőt nyitott szülővárosában. Hívő keresztényként nemcsak páciensei testi, de lelki egészsége is fontos volt számára. Szabad idejében széles körű karitatív tevékenységet végzett. Különösen szívesen foglalkozott a fiatalokkal. Bekapcsolódott a Katolikus Akció tevékenységébe is. Komolyan foglalkoztatta a missziós hivatás gondolata. Bizonyára hozzájárult ehhez, hogy két bátyja szintén misszióban dolgozott. Egyikük Giannához hasonlóan orvos volt, de miután belépett a kapucinus rendbe, elöljárói Brazíliába küldték. Nem sokkal később követte építészmérnök testvére, hogy a dzsungelben kórházat építsen az indiánok és orvos bátyja számára. Gianna lelkesen olvasta a távoli misszióból küldött beszámolóikat. Szívesen csatlakozott volna hozzájuk ő is, hogy életét egészen Istennek szentelve a szegényeket szolgálja.
Isten azonban mást tervezett a fiatal orvosnő számára. Váratlanul tűnt fel életében egy férfi, a sikeres mérnök, Pietro Molla. Távolról ismerték már egymást korábban is, Pietro régóta felfigyelt a csinos és vonzó lányra. Gianna viszont csak most fedezte fel a férfi vonzódását.
Gianna komoly választás előtt állt. Kövesse korábbi vágyait, és utazzon testvéreihez Brazíliába, vagy missziós terveiről lemondva szolgálja Istent szerető feleségként és anyaként Pietro Molla oldalán? Érezte, hogy ezt a fontos döntést mindenképp Isten színe előtt kell meghoznia. Ezért buzgón imádkozott, és kérte a Szentlélek világosságát, hogy a helyes utat választhassa. Gyóntatójával is megosztotta vívódását, aki bölcsen csak annyit válaszolt: „Ha minden mélyen vallásos lány kolostorba vonulna, akkor honnan lennének elkötelezett keresztény édesanyák?”
A végső döntésben végül egy természetfeletti élmény segítette Giannát. Épp ezekben a napokban betegeket kísért egy lourdes-i zarándokútra. Útközben érte a belső megvilágosodás, december 8-án, Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén. Egyszerre teljes bizonyossággal érezte, hogy hivatása az anyaság, és Isten akarata, hogy Pietro Molla felesége legyen.
Pietro 1955 februárjában kérte meg a kezét, az esküvőt 1955. szeptember 24-én tartották a magentai plébániatemplomban. Egy év múlva megszületett első gyermekük, Pierluigi. Ezután két kislányuk született, Mariola és Laura. Következő két gyermeküket spontán vetélés miatt vesztették el, ami Giannát nagyon megviselte.
Amikor 1961-ben megtudta, hogy ismét áldott állapotban van, boldogságát érthetően beárnyékolta a gyermek elvesztésétől való félelem. Az egyik orvosi vizsgálaton ráadásul a méhében egy rosszindulatú cisztát találtak. Gianna orvosként tökéletesen tisztában volt állapota súlyosságával. Azonnali műtéti beavatkozásra volt szükség, ami azonban a méhében fejlődő gyermek életét is kockáztatta. Gianna a műtét előtt határozottan az orvosok lelkére kötötte: „Ha választani kell a kettőnk élete között, a gyermekemet mentsétek meg!”
1962. április 21-én megszületett kislányuk, akit Gianna Emmanuela névre kereszteltek. Gianna Beretta Molla egy héttel később, április 28- án hunyt el családi házukban, szerettei körében. Temetésén Magenta szinte valamennyi lakosa megjelent.
A hőslelkű orvost és édesanyát II. János Pál pápa 1994-ben boldoggá, majd tíz évvel később, 2004-ben szentté avatta.