Erdődy Imre levelei
Kezdőlap Erdődy Imre levelei
A papok is lehetnek vidámak
Segédkeztem egy plébánián, ahol bérmálás után a papok ebédeltek. Én azt hittem, hogy komoly, megfontolt, áhítatos férfiak. Ehelyett nagyokat nevettek, féktelenül vidámak voltak, sőt ugratták egymást. Nem ilyennek képzeltem őket. Nekik kellene megkomolyodni, vagy én gondolkodtam eddig rosszul?
A pap is ember
Annyiszor hallom innen-onnan: a pap is ember. De mindig csak akkor mondják, amikor védeni kell a papot valamilyen gyarlósága miatt. Dicsérő jelleggel ezt még soha nem emlegették. Én is úgy érzem, hogy a pap nem egyszerűen csak ember. Tessék már eligazítani!
Miért nem nősülhetnek a papok?
Nem értem, mire jó ez az ásatag papi nőtlenség? Inkább élnének szép családi életet, nevelnének gyermekeket. Jobban is becsülnék őket, az élethez is jobban értenének, mint így. Mire való ez az egész emberkínzás?
A kántor és a plébános
Harmincöt éve vagyok kántor falun, négy gyermekemet nevelem szűkös fizetésemből. Munkámat sem anyagilag, sem erkölcsileg nem értékelik. Emberi mivoltomban évtizedek óta megaláz a plébános, ő ugyanakkor VW-nel furikázik. Hitemet teljesen elvesztettem. Pályát változtatni nem tudok ötvenöt évesen. Ha fölöslegesek vagyunk, miért nem küldenek el? Nem lelkigyakorlat kell, hanem korrekt védelem a plébánosok túlkapásai ellen.
Csalódtam a papunkban!
Amikor idekerült, nagyon csinált mindent. Azt hittem, az egész falut megtéríti. Igaz, már akkor sem tetszett, hogy elment a lagzikba, és ott pap létére énekelt a fiatalokkal. Az is igaz, hogy azért is jól leszidott, mert a nagylányom eljött a hittanról! Most meg bezárkózott, csendesen beszél, mindig betegeskedik. Minek van akkor közöttünk? Egy másik, fiatal, igazi pap kellene!
Hogyan szólítsam a papokat?
Olyan bajban vagyok: nem tudom, hogy szólítsam meg papjainkat. Az egyik plébános, a másik esperes, van tanácsos, apát, prépost, természetesen püspök, érsek és így tovább! Nevetséges, ha túltitulálom, sértő, ha lefokozom. Mit tegyek?
Szerelmes vagyok egy papba
