Kedves Lelkiatya! Olyan kérdésem lenne, hogy az adott feltételek mellett érvényes-e a megkötött házasság? A házasság megkötése előtt az egyik fél nem teljesen azt az arcát mutatta, ami valójában volt. Többször is félrelépett titokban, mint utóbb kiderült. Majdnem másfél éven át viszonya volt egy másik féllel, akibe szerelmes volt, mindezt úgy, hogy a párja semmit se tudott és a legnagyobb boldogságban élte a mindennapjait. (Boldogságban, ám hamisan.)
Kedves Levélíró! A házasság szentségét a házasuló felek szolgáltatják ki egymásnak. Azáltal jön létre a szentségi házasság, hogy a két fél végérvényesen, teljesen egymásnak ajándékozza önmagát, dönt a házassági életszövetség mellett. Nem elég pusztán a szavakat külsőleg kimondani, hanem a kettőjük szívében kell hitelesen megszületnie ennek a döntésnek.
A leveléből leírtak alapján úgy látszik, hogy a szóban forgó esetben az egyik fél egyáltalán nem vette komolyan a házastársi hűséget, nem döntött mellette. Azt javaslom, hogy forduljanak egyházi emberhez (egyházi ügyvéd, lelkivezető). Valószínűnek tartom, hogy érvénytelennek fogják nyilvánítani ezt a házasságkötést.