A címben szereplő „isa” az első összefüggő magyar nyelvemlék legvitatottabb szava. Nyelvtudósok, jeles nyelvtörténészek számtalan tanulmányban elemezték, bizonygatták, hogy az „isa” jelentése ’íme’, mások szerint inkább ’lám’, vagy „ihol csak’ esetleg ’bizony ám’.
„Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk…” – így kezdődik az eredeti, valószínűleg a Borsod vármegyei Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban lejegyzett temetési búcsúztató. Az egykori Halotti beszéd és a hozzá tartozó könyörgés a magyar kultúrtörténet különösen értékes kincse. Figyelmet érdemel a különböző művészeti ágakra tett hatása is. Például Kosztolányi Dezső ezt idézi 1933-ban írt Halotti beszéd című költeménye elején. „Látjátok feleim, egyszerre meghalt / és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. / Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, / csak szív, a mi szívünkhöz közel álló. ..” Az emigrációba kényszerült Márai Sándor azonos című, 1951-ben írt versével a magyar nyelvet, a hazát is siratja. Mintha az irataival foglalkozó konzult kérdezné a költő – persze csak csendben: „Ki volt neki Ady? / Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene? / Arany szava?… Rippli színe? Bartók vad szelleme?” Durkó Zsolt 1972-ben tenor és bariton szólóra, vegyeskarra és nagyzenekarra komponálta Halotti beszéd című oratóriumát. Kolozsváry László kárpátaljai festőművész Halotti beszéd című festményét 2001-ben szentelték fel a Szlovákia területén található Deáki római katolikus templomában.
Az eredeti Halotti beszédről Pray György jezsuita szerzetes, történetíró, a budai, majd a pesti Egyetemi Könyvtár vezetője 1770-ben adott hírt először. Az ő kutatásainak köszönhető, hogy megtalálta a 13. századi egybekötött kéziratban legkorábbi, összefüggő magyar nyelvemlékünket. Toldy Ferenc irodalomtörténész róla nevezte el ezt a kódexet. A Pray-kódex díszmásolatát kapta a magyar kormány ajándékaként Ferenc pápa, amikor a 2021 szeptemberében rendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjére hazánkba látogatott.
A Halotti beszédet is tartalmazó kódexen kívül nagyon sok régi könyv, könyvritkaság leírását, tartalmi feltárását köszönhetjük Pray Györgynek. Megújította a történetírás korábban szokásos leíró jellegét. A tisztázatlan kérdéseket alapos forráskritikával, oklevéltani, kronológiai, genealógiai kutatások felhasználásával igyekezett megoldani. Egyháztörténeti és világi témákkal egyaránt foglalkozott. Megírta a magyarság őstörténetét. Ennek folytatása a magyar történelmet az államalapítástól I. Ferdinánd haláláig tárgyaló Annales regum Hungariae című ötkötetes műve. Elsőként vizsgálta tudományos szempontból a Szent Jobb történetét. Sorra jelentette meg a magyar szentek életútját feldolgozó tanulmányait is. Munkásságának elismeréseként Mária Terézia historiographus regius, azaz királyi történetíró címmel tüntette ki.
A kiváló tudós, jezsuita szerzetes megérdemli tiszteletünket. A tricentenárium jó alkalom az emlékezésre. Bizony, Pray György már 300 éve, 1723. szeptember 11-én született.
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")