Modern világunk egyik legdurvább hazugsága, hogy az élet könnyű, és kényelmesen élni alapvető jogunk.
Amikor valami rossz dolog történik velünk, amikor úgy érezzük, az élet kellemetlen vagy nehéz, dühösek vagyunk ezekre az igazságtalanságokra. Mintha „kozmikus bűncselekmények” lennének, melyek megsértik azt az egyszerű életet, amiről azt gondoljuk, hogy nekünk jár. Panaszkodunk és Istent okoljuk álmaink megzavarásáért, amit nagyon kegyetlen dolognak gondolunk.
Hiszen nekünk, mai embereknek egyik legfőbb célunk, hogy a szenvedést száműzzük életünkből. Paradox módon azonban az elvárás, hogy az élet fájdalommentes legyen, a legnagyobb szenvedést okozza számunkra. Minél több belső erőfeszítést teszünk, hogy ellenálljunk ennek a megváltoztathatatlan ténynek, annál több szorongást, haragot és keserűséget okoz a szenvedés, amellyel szembesülünk.
A valóság az, hogy az élet nem mindig igazságos, a dolgok nem mindig könnyűek. De ez nem azt jelenti, hogy ezért bárkit hibáztathatunk, főként Istent nem. Néha a dolgok pont olyanok, amilyenek. Ha ezt a tényt elfogadjuk, megtettük a lépést a valódi szabadság felé.
Érdemes lenne elgondolkodnunk egy régi mondáson: „Az élet kemény, és aztán meghalsz.” Első hallásra ez egy kemény és pesszimista mondásnak tűnhet, de más szemszögből nézve ez a kijelentés egy mélyebb igazságot takar:
Csak akkor tudsz valóban örömmel élni, ha elfogadod az életet, olyannak, amilyen.
Azt hogy elfogadjuk, hogy rossz dolgok is történhetnek velünk, nem jelenti azt, hogy nem élvezhetjük az élet örömeit, és nem lehetünk hálásak Istennek a sok jóért, amit kapunk tőle.
Egy másik érdekes lelkiség a hétköznapokra:
A lelki béke titka: meghalni önmagadnak
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
