Weszprémi István Veszprémben született, de debreceni orvosként vált igazán ismertté. Hivatalosan „41 esztendeig volt Debrecen városának nagytudományú és szélesen kiterjedt tapasztalású ordinarius physicusa”.
Az idézett halotti anyakönyvi bejegyzés szóhasználata is mutatja, nem a mai debrecenieket gyógyította a neves orvos. Könyveinek és kortársainak köszönhetően tudjuk, hogy kiváló szakember volt. Orvostörténet-írásunk alapműve lett a Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajzát tartalmazó, 1774 és 1787 között készült Succincta medicorum Hungariae et Transilvaniae biographie című négykötetes munkája.
Weszprémi István tiszteletére a Magyar Orvostörténeti Társaság 1958-ban emlékérmet alapított, hogy ezzel jutalmazzák azokat a hazai szakembereket, akik kiemelkedő eredményeket érnek el az orvostörténet-írás területén. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Egyetemi Tanácsa pedig 1967-ben alapította a Weszprémi István-díjat, hogy ezzel ismerjék el a Tudományos Diákkörben kimagasló teljesítményt nyújtó, kitűnő tanuló és példamutató magatartású hallgatókat.
Weszprémi István 300 éve, 1723. augusztus 13-án született. Sokan megírták, feldolgozták már élettörténetét. De túl a múltidézésen ez az évforduló arra is jó, hogy felhívja a figyelmet az emberi értékek tiszteletére, a tudomány, a tanulás jelentőségére, a szülők felelősségére.
„Hív Szüléi a’ Kegyességet és más Virtusokat jó idején szívébe béírni akarván, mindjárt 1732-dik esztendőben a’ Pápai, és onnan 1739-dikben, a’ Soproni Oskolába küldötték. Ott tanúlta szorgalmatoson a’ Deák és Görög Nyelveket, és az Ifjúságot ékesítő tisztességes
Tudományokat. 1743-dik esztendőnek kezdetével a’ Besztercze Bányai Gymnasiumba ment; onnét October Hónapban Debreczenbe…” – írták róla a Pannoniae Luctus című 1799-ben megjelent kötetben. A mai olvasó számára kissé nehezen érthető, betűhíven lejegyzett szöveg szerzője a tudománytörténészek szerint Földi János lehetett. Földi maga is orvos volt, és részt vett a nyelvújítási mozgalomban is. Weszprémi István sem „csak” az orvostudománnyal foglalkozott. Hatvani István ajánló sorainak köszönhetően megnyíltak előtte a külföldi egyetemek. Tanult Bécsben, Zürichben, Utrechtben és Londonban is. Visszatérve Debrecenbe elsősorban orvosként dolgozott, de levelezéséből, írásaiból kiderül, foglalkoztatta a tudománytörténet, próbált segíteni az egészségügyi ellátásban, a szülőknek a gyermeknevelésben, könyvet írt a bábáknak, a gazdáknak. Az 1795-ben Pozsonyban megjelent „Magyar Országi 6 különös Elmélkedések” című kötetének témái jól mutatják, foglalkoztatta a magyar történelem, de még a grammatika is.
Weszprémi István háza annak idején Debrecen szellemi életének központja volt. Gyakori vendégek voltak itt orvosok, botanikusok, költők, nyelvészek, polihisztorok. Nem csoda, hogy egyik lánya Fazekas Mihály felesége lett. Földi János pedig azt a Weszprémi Juliskát vette feleségül, akit Csokonai Vitéz Mihály is szeretett. Ennek a titkolt és tiltott szerelemnek köszönhetően születtek a költő legszebb, legszenvedélyesebb versei. De ezek már magánügyek.
Filip Gabriella
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")