Kezdőlap Egyéb Vértanú misszionáriusok

Vértanú misszionáriusok

Boldog Michał Tomaszek (1960–1991) és Boldog Zbigniew Strzałkowski (1958–1991)

Michał Tomaszek a sziléziai Łękawicában született 1960. szeptember 23-án többgyermekes földműves családban. Egy hónappal később, október 23-án keresztelték a łękawicai Szent Mihály arkangyal templomban. Ugyanebben a templomban járult először a szentáldozáshoz 1969-ben. Gyermekkorát egy családi tragédia, édesapja korai halála árnyékolta be. Ettől kezdve a családfenntartás és a gyerekek nevelése is özvegy édesanyjukra hárult.

Michał gyerekkorától kitűnt vallásosságával. Rendszeresen ministrált. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd a minoriták legnicai kisszemináriumába jelentkezett. Az érettségi után 1980-ban belépett a minorita rendbe. A noviciátus elvégzése után 1981–1987 között a rend krakkói szemináriumában készült a papságra. 1985-ben letette szerzetesi örökfogadalmait, egy évvel később diakónussá, majd 1987-ben pappá szentelték. Két évig hazájában a pieński minorita plébánián szolgált, de már 1987-ben kérvényezte, hogy misszióban folytathassa lelkipásztori munkáját. Az engedélyt 1989 áprilisában kapta meg, és három hónappal később, 1989. július 24-én Peruba utazott, hogy csatlakozzon két szintén lengyel rendtársához a pariacotói missziós központban. Rendtársai mindenütt lelkiismeretes, jószívű, mások szükségei iránt fogékony emberként ismerték meg.

Zbigniew Strzałkowski a dél-lengyelországi Zawada faluból származott.1958. július 3-án született a szomszédos Tarnów városban. Egy héttel később, július 10-én keresztelték a tarnówi bazilikában. Gyermekkorát szüleivel és két bátyjával töltötte Zawadában. Itt végezte általános iskolai tanulmányait 1965 és 1973 között. 1967-ben itt járult először szentáldozáshoz is. 1973 és 1978 között a tarnówi gépészeti technikumban tanult, majd az érettségi után egy évig szakmájában dolgozott.

1979. szeptember 1-jén lépett be a minorita rendbe. A noviciátus után a rend krakkói szemináriumában végezte filozófiai és teológiai tanulmányait. 1986-ban Wrocławban szentelték pappá. Ezt követően két évig a rend legnicai kisszemináriumának rektorhelyettese volt. Környezete tehetséges, jószívű és derűs, ugyanakkor erős és bátor embernek ismerte meg, akinek munkaszeretete felelősségtudattal és jó szervező készséggel társult.

1988. november 30-án rendtársával, Jarosław Wysoczańskival Peruba utazott. Limán keresztül érkeztek meg Pariacotóba, a perui Andok egyik kisvárosába, amely missziós szolgálatuk központja lett.

Zbigniew Strzałkowski, Jarosław Wysoczański és Michał Tomaszek a pariacotói központból egy 73 állomáshelyre kiterjedő missziós körzet papi ellátására vállalkoztak. A helyi lakosság evangelizálásával apácák foglalkoztak. A három minorita a papi szolgálatot végezte. A szentségek kiszolgáltatása mellett kiterjedt szociális tevékenységet is végeztek. Nemcsak az egyszerű perui nép vallási és hitéletét akarták tehát elmélyíteni, de az általános életszínvonal javítását is szívügyüknek tekintették. Tanfolyamokat tartottak világi katekéták számára, missziós útjaik során látogatták a távoli falvakat. Közvetlen kapcsolatokat ápoltak a helyi lakossággal, osztoztak örömeikben és bánatukban. Meghallgatták problémáikat, és minden tőlük telhetőt megtettek, hogy enyhítsék anyagi, testi és lelki ínségüket.

Peru ezekben az években nem volt biztonságos hely a külföldi misszionáriusok számára. A Perui Kommunista Párt, közismert nevén Fényes Ösvény forradalmi úton akarta átvenni a hatalmat. Amikor az 1990-es évek elején népszerűségük növelésére újabb támadási pontot kerestek, választásuk az Egyházra esett. Követelték, hogy minden külföldi pap hagyja el az országot. A misszionáriusokat fenyegető veszéllyel az egyházi vezetés is tisztában volt. A két lengyel minorita vértanúsága előtt néhány héttel egy gyűlésen a püspök is figyelmeztette a papságot a terrorista fenyegetésre. Ennek ellenére senki nem hagyta el az országot. Minden misszionárius úgy döntött, hogy a nép mellett marad. Készek voltak életüket is feláldozni Istenért és a rájuk bízottakért.

Michał Tomaszek és Zbigniew Strzałkowski végül valóban vértanúkként fejezték be életüket 1991 nyarán. Harmadik társuk, Jarosław atya ebben az időben épp szabadságát töltötte Lengyelországban. 1991. augusztus 9-én késő este törtek be a misszió központjába a Fényes Ösvény terroristái. A két otthon tartózkodó szerzetest megkötözve elhurcolták és egy közeli elhagyatott helyen meggyilkolták.

A perui kormány a két szerzetes munkáját és hősies áldozatát nem sokkal haláluk után a legmagasabb állami kitüntetéssel ismerte el. 2022-ben a lengyel kormány ugyancsak posztumusz a Lengyel Köztársaság Érdemrendjét adományozta az első lengyel misszionárius vértanúknak.    Az Egyház hivatalosan Ferenc pápa pontifikátusa alatt, 2015-ben avatta boldoggá őket.

Koncz Éva

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek zene áldozás élet életbölcsességek életút

TOVÁBBI CIKKEKINNEN-ONNAN