James Alfred Miller 1944. szeptember 21-én született az amerikai Nagy-tavak vidékén, egy Wisconsin állambeli kisvárosban, Stevens Pointban. Koraszülöttként súlya a két kilót sem érte el, de lemaradását gyorsan behozta, és felnőtt korára 2 méter magasra nőtt. Testvéreivel együtt boldog éveket töltött a családi farmon, ahol édesapja tejtermeléssel foglalkozott. A kis James vidám alaptermészetű, eleven, sőt féktelen gyerek volt. Magatartására és egész későbbi életére nagy hatással voltak középiskolás évei a keresztény iskolatestvérek gimnáziumában. Itt érlelődött meg szívében a szerzetesi élet vágya. Már 1959-ben, tizenöt éves korában felvételét kérte a rendbe. Három év jelöltidő után, 1962 augusztusában kezdte meg a noviciátust. Ekkor vette fel a Leo William rendi nevet is, de később, több rendtársához hasonlóan, visszatért keresztneve használatához.
1969 augusztusától angol és spanyol nyelvet, valamint hittant tanított a rend Saint Paul-i középiskolájában. James testvér fiatalkorától sportolt, Saint Paulban az iskola amerikaifutball-csapatának edzője volt. Emellett a gondnoki teendőket is ellátta, nemegyszer látták tanítás után az iskola folyosóit takarítani. Nincs méltóságon aluli munka – vallotta James testvér, aki szerint egy munka igazi méltóságát az adja meg, hogy szeretettel végezzük. Elöljárói időnként feddték is emiatt, hiszen a rend karizmája szerint minden testvér elsődleges feladata a fiatalok nevelése. James testvér azonban képes volt összeegyeztetni a nevelő munkát más tevékenységeivel, és maga is ügyelt rá, hogy utóbbiak ne menjenek pedagógiai munkája rovására. Tanítványai inkább csodálták természetes alázatát és sokoldalúságát. Érezték, hogy szereti őket, és ez a szeretet vezeti mindabban, amit tesz. Bizalmat keltett bennük a robusztus alkatú, magas fiatalember, akinek mosolygós arca természetfeletti békét sugárzott.
James testvér később is, minden körülmények között jó viszonyra törekedett mindenkivel. Eredeti stílusával, nagylelkűségével, nyitott, társaságkedvelő természetével könnyen megnyerte a szíveket. Az embereket lenyűgözte természetes, mesterkéletlen magatartásával. Egyszerre volt intelligens és végtelenül egyszerű ember. Rendtársai jókedvű, mély hitű, hivatását szerető szerzetesnek ismerték meg, akiben erős vágy élt a missziós munka iránt.
Ez a vágya teljesült, amikor örökfogadalma után elöljárói Nicaraguába küldték. Ekkor kezdte keresztnevét a spanyol Santiago formában használni, hogy ezzel is közelebb kerüljön a helyi lakossághoz. Vezetése alatt Puerto Cabezas-i iskolájuk tanulóinak létszáma 300-ról 800-ra emelkedett. Ezt a virágzó missziót kellett elhagynia, amikor 1979-ben az országban a baloldali sandinista erők kerültek hatalomra. Santiago testvér korábban jó kapcsolatot ápolt a Somoza-kormánnyal, amely támogatta a rendet a szegények közötti apostoli munkájában. A hatalomváltás után egy ideig a békés átmenetben reménykedett, de hamar kiderült, hogy az új vezetés ellenséget lát a katolikus, és főleg idegen, amerikai szerzetesben. Rendi elöljárói ezért jobbnak látták, ha elhagyja az országot, különösen miután megtudták, hogy neve felkerült azok listájára, akiktől a sandinista erők mindenképp meg akartak szabadulni.
Santiago testvér nem szívesen hagyta el az országot. Elöljáróinak engedelmeskedve mégis visszatért az Egyesült Államokba. Szíve mélyén azonban továbbra is arra vágyott, hogy mielőbb visszatérhessen a misszióba.
1981 januárjában ismét Közép-Amerikába helyezték, ezúttal Guatemalába, ahol az uralkodó rezsim által elnyomott nép sorsán igyekezett javítani. Ezzel egyfelől kivívta a lakosság rokonszenvét, másfelől viszont a vezető réteg ellenszenvét is. Egyre több fenyegetést és figyelmeztetést kapott, ő azonban nem hátrált meg, tovább folytatta a legszegényebbek javára végzett tevékenységét.
1982. február 13-án este három maszkot viselő fegyveres hatolt be az iskolatestvérek vezetése alatt álló iskolába. Miller testvér szokása szerint az egyik teremben dolgozott, a gyerekek másnapi álarcosbálját készítette elő. A gyilkos lövések váratlanul érték. A helyszínen belehalt sérüléseibe.
James Miller testvért, a nevelés vértanúját a katolikus egyház 2019 óta boldogként tiszteli.
- Hogyan segíthetnék a gyermekeimnek, hogy visszatérjenek a hitükhöz?
- Steinbach József püspököt választotta lelkészi elnökének a Zsinat
- Hogyan beszélgethetnék őszintén a férjemmel?
- A mennyországban emlékezni fogunk azokra a szeretteinkre, akik nem kerülnek oda?
- Küldetésben a krisztusi üzenettel – Padányi Biró Márton
- Szent Maryam Sūltanah Danil Ghaţţas
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")